Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

2. A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben

nálták, használják ma is, ha azt akarják kifejezni, hogy valaki valamilyen tulajdonságával felmenőire hasonlít, pl. „ha jól tudott dalolni - olyan fajta”.

„A fajta közvetlen leszármazást jelent, azt, hogy ugyanaz a vérágazat”, ezért, a vérrokoni kapcsolat miatt hasonlíthat.

A had kifejezés egy házban élőknél nagyobb, valamilyen fokon összetartozó csoportot jelöl, akik összetartozása csak szükség esetén mutatkozott meg. „Sógorság, testvérség, szülők - ez a had. Nagyobb körű családság. Sógorok is bekerültek a hadba. Ha volt egy összetűzés, a had összetartott. ”21 A banda jelentése: „a hozzátartozók. Ha más faluba laknak is, de összejönnek. Itt van az egész banda. Nem vérrokonok is benne vannak.” Manapság mindkét kifejezést, a hadat is, a bandát is csak olyan összefüggésben használják, amelyben az e szavakkal jelölt csoportok „külső támadás" esetén kénytelenek feleleveníteni az összetartozást. A ház, háznép a házban élő összes embert jelöli, a családnál annyiban tágabb fogalom, hogy a meg nem nősülteket, a férjhez nem menteket is magába foglalja, de - ellentétben pl. Szendrey Ákos és Manga János erre utaló megjegyzéseivel - nem tartoznak bele a házban élő cselédek (Szendrey 1936, 272; Manga 1979, 57). A pereputty kifejezést Baracán túlzó értelemben használták, ha a családfő és felesége valahol az egész családjával jelent meg. „Összeszedte az egész pereputtyát.” A szögről-végről rokon kifejezéssel távoli rokonságot jelöltek, jelölnek: „...nem is unokatestvér, hanem messzebbre visz az ágazata a rokonságnak.”22 Manapság akkor használják ezt a kifejezést, ha olyan rokonok találkoznak-véletlenül -, akik nem ápolják ugyan a rokoni kapcsolatot, de tudnak egymás létezéséről, mert nagyszüleik, esetleg szüleik között még eleven volt a kapcsolat. Semmit nem változott a tősgyökeres szó jelentése. Beszélgetőtársaim nagyszülei is a több generáció óta a faluban élő családokat értik alatta: „Arra mondták, akinek a családja negyedíziglen itt lakott." A cseléd Baracán is mindig bérért dolgozó idegent jelentett, jelent, aki megegyezés szerinti bérért meghatározott időre szegődött el egy-egy családhoz. A rokonság fogalmába Baracán beletartoztak mind a vérrokonok, mind a házasság útján szerzett rokonok, mind a „műrokoni” szálakkal kötődők. A hétköznapi szóhasználatban mégis megkülönböztetik őket: „nekem a felesége a rokon”, ami arra utal, hogy elsődleges jelentése értelmében csak vérrokont jelent. Egy másik megfogalmazás - „a koma a rokonnál is előbbrevaló” - pedig arra utal, hogy a műrokonok nem tartoztak bele a rokonságba.

21 Morvay Judit fogalomtisztázó írásában az egymás melletti telkeken élő testvérek (férfiak) aktív érdekcsoportját érti rajta, amelybe a feleségek, a gyermekek, a szomszédok, a műrokonok is beletartoznak (Morvay 1966). Szabó László a felbomló nagycsaládokkal hozza összefüggésbe, akik összetartozása bizonyos munkák esetén aktualizálódott (Szabó L. 1989, 336). Szendrey Ákos jellemzése is illik Baracára (is): „A palócoknál talpra áll minden ember, ha a had közös becsületéről vagy sorsáról van szó" (Szendrey 1936, 273).

22 Ennek kapcsán állapította meg Szendrey Ákos: „A zugok, szerek, szegek lakói tehát ősi soron rokonok, egy nemzetség tagjai. [...] Erről a közelebb meg nem határozható rokonságról mondják: szegről-végről rokon" (Szendrey 1936, 271). Baracán erre csak egy példa van a Gecse szög, de általában a szomszéd falvakra is jellemző, pl. Dulházán Gál szög, Bátkában Szívós szög egyegy falurész neve.

35