Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
5. Összegzés
rosba (elsősorban a közeli Rimaszombatba és Tornaijára) költözések azután váltak visszafordíthatatlan, elnéptelenedéssel végződő folyamattá, hogy a szövetkezetei a Bátkai Állami Gazdaságba, a falut pedig (közigazgatásilag) Fügéhez csatolták. Ezzel párhuzamosan a korábban faluszéli cigánytelep lakói beköltöztek a megüresedő házakba. Az 1970-es évekre létszámuk tekintélyesen megnövekedett. Baraca paraszt népessége az 1940 óta eltelt időben összesen 374 főt veszített. Ami ebből nem magyarázható a férjhez menők természetes veszteségével: 61 családfő és velük együtt összesen 209 családtag költözött el ebben az időben. A 20. század első évtizedeinek néhány cigány családja mára 372 főre szaporodott. Ez a gyarapodás nem máshonnan Baracára költözőket jelent, hanem azt, hogy a baracai családok szaporodtak így el. Amennyiben megszerkesztjük a ma élő többgenerációs cigány családok családfáját, azt tapasztaljuk, hogy ez a 300-nál több személy 12 többgenerációs családot jelent. A parasztok elköltözésének, véleményem szerint, a korábbiakban bemutatott több tényező együttes hatásában kereshetjük az okát. A ma Baracán élő 61 fő csonka közösséget72 alkot, nem „termeli ki” az életképes irányításhoz szükséges elitet sem. Családi, rokoni szálaik nem feltétlenül egymáshoz kapcsolják őket, inkább a már elköltözöttekhez kötődnek ilyen módon. A mellettük élő cigányok viszont számukra nem jelentenek viszonyítási pontot. Értékrendjük, életmódjuk egyáltalán nincs hatással a parasztokra, a még népes paraszt közösség esetében sem volt. Ezzel szemben a cigányokról általában elmondható, hogy némi hatást gyakorol rájuk a parasztok értékrendje. Ezt nem csupán „parasztizálódó"73 életmódjukból, nem csupán a csökkenő gyerekszámból láthatjuk, hanem beszélgetések, találkozások során is hangoztatják. A sok évtizedes egymás mellett élés hatásával is magyarázható, hogy - ellentétben más falvak cigány lakóival - elhatárolják magukat, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy ne kelljen befogadniuk idegen cigányokat. 72 A közösség fogalmát - munkám során végig - Sárkány Mihály definíciója és Szabó László magyarázata értelmében használom: „területileg körülhatárolhatóan együttlakók olyan csoportja, akik egymással közvetlenül érintkeznek, közöttük a tevékenységek sorozatában valósul meg a társadalmi együttműködés folyamata, amely a kölcsönös függés, az együttműködés és egységesülés gyakorlatát és magatartását teremti meg körükben” (Sárkány 1980, 330). Szabó László debreceni egyetemi, Fél Edit és Tönnies elméletét is bemutató előadásai értelmében az organikus közösség az organizált társadalom fogalmával állítható szembe (Szabó L. 1996; Tönnies 2004, 9-13). Fél Edit a két fogalom megkülönböztetése mellett azt is hangsúlyozza, hogy az egyén a társadalomnak is a közösségen keresztül tagja (Fél 2001, 324). 73 Havas Gábor kifejezése, aki a baranyai és a borsodi apró falvak cigány népességének jellemzőit vetette össze. A „proletarizálódó” borsodi cigányokkal szemben a baranyaiak életmódjáról mondja, hogy parasztizálódik (Havas 2004, 192). 124
