Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
4. A település mai etnikai képének kialakulása
tek. Félkövér betűvel azokat jelölöm, akik nem Baracán születtek, házastársuk miatt kerültek a faluba. Ezzel érzékeltetni szeretném, mennyire jellemző a települési endogámia, a „belterjesség" a cigány népességre (is). A nevek mellett szereplő elk. rövidítés azt jelzi, hogy az illető felnőtt korára elköltözött Baracáról, így a további nemzedékek sorába nem került bele, gyerekeit már nem vettem számba. Zárójellel azt jelzem, ha a házasság megszűnt, ám a házasságból született gyerekek Baracán élnek, így az elemzés részévé váltak. Az átlagszámítás során azok a személyek is bekerültek a számításba, akiknek nincs gyerekük. Baracán csupán néhány cigány-paraszt vegyes házasság van. Nagyobb nyomtatott betűkkel jelölöm a nem cigány házasfelet. Ezek a személyek az egyszerűség kedvéért kerültek bele az összesítésbe, ugyanis alig észlelhető különbség mutatkozik a számszerű eredményekben, ha őket ki is hagyjuk. Az érintett családokra jellemző házasodási „tendencia” szintén emellett szól, az említettek ugyanis egyedüli nem cigány tagjai a cigány családoknak. Az összeírásban szereplőkön kívül két 8-8 fős cigány család él ma Baracán. Őket ezúttal azért hagytam figyelmen kívül, mert a gyerekszám alakulása esetükben semmiképp nem jelezhet paraszti normákhoz való igazodást sem, attól való eltérést sem, ugyanis nem töltöttek tíz évnél hosszabb időt Baracán. Ebben az esetben bármilyen hatásról beszélni (különösen a többi család 100-150 éves jelenlétének fényében) elhamarkodott kijelentésekhez vezetne. Az 1. nemzedék az 1910-1920-as, a 2. az 1920-1930-as, a 3. az 1940- 1950-es, a 4. pedig az 1970-1980-as években születetteket jelöli, az ő gyerekeik száma szerepel az adott oszlopokban. A „furcsa" (tizedes) számok átlagok, a valós gyerekszámokból alakultak ki. Egy-egy bekeretezett egységben vagy egy személy, vagy egy házaspár szerepel. Mindig közlöm a személyek születési évét, esetleg az elhalálozásét is. A házasfelek nevei és születési évei alatt szerepel a gyerekszám. A további nemzedékek és a nekik megfelelő oszlopok esetében is ugyanezt a szerkesztésmódot alkalmaztam. Nem volt célom családfák összeállítása, az összeírás ilyen formába rendezésével csupán a gyerekszám többgenerációs, családokon belüli alakulását szeretném (a lehető legegyszerűbb módon) szemléltetni. A számok felfejtésével nem a település cigány lakosságának összességét kapnánk meg, ugyanis a személyek többsége a családösszeírásokban nem egyszer, hanem legalább kétszer szerepel. Ennek az az oka, hogy a baracaiak az elemzett időszakban leginkább helybeli házastársat választottak. Ezért fordulhatnak (és valóban fordulnak is) elő a személyek legalább kétszer az összeírásban. Ebben az esetben ez nem zavaró tényező, mivel áttekintésem célja nem a teljes népesség pontos közlése, hanem az egyes családok generációihoz köthető gyerekszám változásának, egyfajta tendenciának az érzékeltetése. A családokat Andorka Rudolf „családrekonstitúciós” módszeréhez némiképp hasonló módon építettem fel, de nem történeti, hanem „élő” anyagból (vö. Andorka 1975b, 46-63). Minden esetben a ma élő legidősebb családtagok jelentették a kiindulópontot, ezek a személyek kerültek az 1. nemzedék oszlopába. (A 2. nemzedék az, amellyel a többivel való összehasonlítást érdemes kezdeni, ugyanis az 1910-1920 között született 1. nemzedéknek ma 119
