Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
4. A település mai etnikai képének kialakulása
már kevés élő tagja van.) A családokat akkor is egy egységként kezeltem, ha az őket összefogó szülők nemzedéke már nem él, ám a házasságból született gyermekek többsége és családjaik (általában 60-70 éves testvérek és gyermekeik, unokáik) ma Baracán élnek. Különösebb elemzés nélkül is egyértelmű és a táblázatok adataiból jól látható, hogy a gyerekszám az eggyel korábbi nemzedékhez képest minden esetben csökkent. Az összesített és átlagos adatok a valós képet mutatják. A mellékletben összeírásban is csupán egyetlen olyan eset fordul elő, amikor a szülők nemzedékéhez képest a következő nemzedéknél növekszik a gyermekek száma, hétről tízre. E kivételes eset ellenére elmondhatjuk, hogy a cigány családok gyermekszáma nem radikális, mégis folyamatos és fokozatos csökkenést mutat az utóbbi 80 évben. Az összeírás és a táblázatok emellett azt is bizonyítják, hogy a baracai cigány családok (a már említett két kivételtől, kétszer 8 személytől és az összeírásban megjelöltektől eltekintve) származásukat tekintve helybeliek, mintegy száz éve élnek a falu paraszt népességével egy helyen. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy kb. 350 személy 12 többgenerációs családhoz tartozik. Az egy házaspárra jutó gyerekszámot, annak átlagát tekintve megállapíthatjuk, hogy a mai szülők (az 1970-1980-as években születettek) nemzedéke már az átlag 3 gyermekszámmal alig lépi túl az egyszerű reprodukciót, mégis: az még kimeríti a bővített reprodukció fogalmát.71 A legfiatalabb nemzedék már csupán „egyszerű reprodukcióit produkál, de ezt az eredményt még nem tekinthetjük minden esetben véglegesnek, ezekben a családokban még születhetnek gyermekek. 71 Andorka Rudolf bővített reprodukción azt érti, ha a gyermekek nemzedéke több főből áll a szülőkénél, egyszerűnek pedig azt nevezi, amikor éppen annyi gyermek születik, amennyi szülő van (Andorka 1981, 105). 120
