L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

6. A kopjafák készítői

jében, Ipolyságon álló kopjafája, amelyet a szepsi Pekár Józseffel készített közösen, sajnos már nagyon rossz, elkorhadt állapotban van (6. térkép). Magyarországon Lakitelken is található kopjafája. Elkészítette emlékoszlopai kicsinyített mását is. Ezeket (2 kivételével) 1999-ben, a meg nem ért 50. születésnapja alkalmából rendezett, munkásságát bemutató emlékkiállításon is láthatták az érdeklődők.

6. térkép: Katona László Dél-Szlovákiában álló kopjafái: Felsőszeli, Gadóc, Gímes, Gömöralmágy, Guta, Hidaskürt, Ipolyság, Kőhídgyarmat, Marcelháza, Martos, Őrsújfalu, Somorja, Zsigárd (a térképet L. Juhász Ilona tervezte, Liszka József rajzolta).

A Búcson élő fafaragó, Sidó Szilveszter (1960) állatorvos. A fafaragványokkal Erdélyben ismerkedett meg, ahová a néptánc- és a táncházmozgalom kapcsán jutott el.106 Ottani benyomásait 2004-ben a következőképpen mesélte el:

„Az erdélyi dolgokat nem is ismertem, de az Új Nemzedékben erdélyi dolgokkal kezdetünk foglalkozni, erdélyi táncokat kezdtünk tanulni. Ilyen módon 1983- ban nyakunkba vettük úgymond a világot, és elmentünk néhányan Erdélybe: Székre, Mezőségre, Kalotaszegre. Ez egy olyan elementáris élmény volt, amit mindig magammal hordok. Elsősorban a faragott dolgok fogtak meg, tehát amikor első alkalommal Bánffyhunyadon álltunk meg, ott mindjárt a temetőbe mentünk. Nem tudom, miért, de kopjafát akartam látni a maga valóságában. Bánffyhunyadon, a temetőben találkoztam először ezekkel a kopjafákkal. Aztán ahogy mentünk más helyekre, én mindenhol mentem a temetőbe is. Rettenetesen lenyűgöztek a fafaragások, végigfényképeztem mindent...’’

Az Erdélyben látottak nagy hatást gyakoroltak rá, az élmények nyomán faragott ki három miniatűr kopjafát a katonai szolgálat idején:

106 Diákkorában tagja volt a kassai Új Nemzedék néptáncegyüttesnek.

98