Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)

Ha a fentiekben a megye 1910-1919/1921-ig terjedő időszakáról leírtakat nemzetiségi statisztikai folyamatokká akarjuk alakítani, és az összehasonlítás érdekében a nemzetiségi viszonyokat konkrét számokkal is jellemezni szeretnénk, akkor Gömör és Kis-Hont megye minden 1910-es (pl. jelen levő lakosságának, zsidóságának) számát csak a trianoni döntéssel elcsatolt településekre kell megadni (21. táblázat, 8. ábra).

21. táblázat

Gömör és Kis-Hont megye (elcsatolt területének) nemzetiségi megoszlása (1910-1930) Etnické zloženie gemerskej a malohontianskej župy (1910-1930) (odtrhnuté územia) Die Veränderung des ethnischen Bildes der abgetrennten Komitatsgebiets (1910-1930)

évösszesen

szlovák129

magyar

zsidó

egyéb

külföldi130

1910131

(anyanyelv)

172 563

72 199

94 333-5798132

-1921

(nemzetiség)

168 753

84 041

77 226

1937

3807

1742

1930

(nemzetiség)

181 674

102 013

65 089

2306

7792(!)133

4474

8. ábra. Az elcsatolt gömöri terület nemzetiségi megoszlásának változása (1910-1930). Zmeny národnostného zloženia odtrhnutého gemerského územia (1910-1930) (odpojené územie na základe národnosti). Die Veränderung des ethnischen Bildes der abgetrennten Komitatsgebiet (1910-1930)

129 1919-ben és 1920-ban csehszlovák.

130 Az 1910-es népszámlálás is jelez külföldi honosokat, de ezeknek is felvette az összeírás az etnikai adatait, tehát ellentétben az 1921-es számokkal, nem kezelték külön „nemzetiségi csoportként” őket, ezért nem szerepelnek ezek a lakosok 1910-ben.

131 Mint jeleztem, Susa 1923-ban került vissza Csehszlovákiától Magyarországhoz, ám az összehasonlítás érdekében mégis Susával együtt - mint magyar területhez tartozó falu - adtuk meg az 1910-es és 1921-es adatokat és a térképeket is.

132 Nagy részük Dobsinán és a környező falvakban élő német.

133 A cigányság „egyébéként való megjelenése.

85