Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)
Az 1921-es népszámlálás és az 1920-as nyelvtörvény között óhatatlanul párhuzamot vonnak a statisztikusok. Az 1910-es, még magyar népszámlálás alapján 32 felvidéki bírósági járásban haladta meg a 20%-ot a magyarok aránya, viszont az 1921-es összeírás alapján ebbe a kategóriába már csak 20 járás került. A történeti Gömör és Kis-Hont magyarlakta járásai közül a Rimaszombati a határszázalékra (20,99% magyar) (Popély 1991, 64) esett, ám a megyében csupán a Nagyrőcei járás magyarsága (9,03%) vesztette el a nyelvi jogait. Az elcsatolt, egykori felvidéki vármegyék közül Gömör és Kis-Hont megye 1921-ben Komárom és Pozsony megyét követve még a harmadik legtöbb magyarral bíró térség maradt.134 A megye 1919-1921-es nemzetiségi térképei és statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy Gömör nemzetiségi területei és összképe az 1910-eshez képest ezekben az években még lényegében változatlan maradt. Mind az etnikai határ futása, mind az abszolút többségű magyar etnikai tömb érintetlen maradt. A magyarok visszaszorulása azonban azokon a településeken mutatható ki, melyek egyrészt 1910-ben is a nyelvhatártól északra feküdtek, másrészt az utolsó magyar népszámlálás is már 50% alatti magyar jelenlétet jelzett. Az 1930-as népszámlálás (Az 1922-1930 közötti időszak) Az 1930-as etnikai térkép135 mutatja az 1921-1930 közötti évtized nemzetiségi folyamatainak eredményét, amely évtized - mint a térképről leolvasható (14. térkép) - egyben az „etnikai robbanás" korszakát jelentette. Ebben az évtizedben csúcsosodtak ki az 1918-ban megindult, nemzetiségi szerkezeteket módosító folyamatok. Az átalakult nemzetiségi viszonyok a következőkre vezethetők vissza: Etnikai kulcsszavak:- a megye területi és közigazgatási megszűnése,- határ menti, perifériális hátrányos helyzet kialakulása,- mesterséges kolonizáció,- betelepülés. Az 1920-as csehszlovák nyelvtörvénnyel a háttérben nem csoda, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a kutatók minden közigazgatási átszervezésnek, melyekkel egy-egy szolgabírói járásban „ügyes" települési ide- vagy odacsatolással le lehetett szorítani az etnikai arányt a kritikus 20% alá (Wierer 1962, 91). Bár a határdöntés után a magyar vármegyerendszer maradványai az 1920- as közigazgatási törvény értelmében 1923-ig Csehszlovákiában még egzisztál-134 A Felv. tel. nemzetis, megoszt... 1995. 135 Az 1930-as etnikai térkép az 1930-as népszámlálás hivatalos eredményei alapján lett megszerkesztve. A népszámlálás nemzetiségi hovatartozásának kritériuma az anyanyelv alapján a nemzetiség volt. - Popély 1991, 67-115. 86
