Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)
részt 1919-ben Csetnek nem is a csehszlovák megszállási terület határán, hanem abban mélyen bent feküdt, másrészt éppen a magyarral ellentétes bevallásra igyekeztek a népszámlálók rávenni a cigányságot (lásd alább). Ez a majd 80%-os bizonytalan eredetű magyar számarány-emelkedés azonban 1921-re gyakorlatilag ismét az 1910-es szintre esik vissza (lásd 1. ábra). 6. táblázat Csetnek etnikai megoszlása (1910-1921) Etnická skladba Štítnika (1910-1921) Ethnische Verteilung des Siedlung Csetnek (1910-1921) település év összesen magyar szlovák egyéb Csetnek 1910 1474 598 778 98 1919 1389 1060 321 8 1921 1349 609 666 23 1. ábra. Csetnek etnikai képének változása (1910-1921). Zmeny etnického zloženia Štítnika (1910-1921). Die Veränderung des ethnischen Bildes der Siedlung Csetnek (1910-1921) 1910 1919 1921 ■ magyar m szlovák Ha azon települések részletes nemzetiségi értékelését vesszük sorra, melyek magyarságának száma 90-100%-ról csökkent le kilenc év alatt, a következőket tapasztaljuk: Alsókálosa, Béna, Csoltó, Darnya, Guszona, Harmac, Rakottyás, Szalóc, Szútor, Zsór. jelentős ki-, ill. betelepülés (10% felett) ezekbe a falvakba nem történt, a magyarság számaránya az egyéb nemzetiségűek növekedése miatt csökkent (7. táblázat). Az egyéb nemzetiségűek megnövekedése általában a cigányság és a zsidóság kiválását jelenti az 1910-es magyar anyanyelvűekből (2. ábra).109 109 Lásd erről még részletesebben a továbbiakban. 69
