Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)

magyar településlánca is a megalakítandó Csehszlovákia területi elképzelésének részévé (Houdek 1931; Vigh é. n., 34)."

Az első, 1919-1920-as etnikai térkép segítségével (12. térkép) először azt lehet és kell bemutatni, hogy milyen nemzetiségi térszerkezettel élte meg a háború végét, a trianoni döntés körüli éveket a megye. Nem kerültek fel erre a térképlapra a különböző demarkációs vonalak és a későbbi országhatár sem. A (volt vagy megszűnőben lévő) megyének csak magát a nemzetiségi képét rögzíti a térkép.

Bár az első hivatalos népszámlálásra a megalakult Csehszlovák Köztársaságban (1918) csak 1921-ben került sor, a megszállt területeken 1919-ben csehszlovák részről volt azonnal egy ideiglenes népszámlálás, amelynek eredményeit tükrözi a térkép északi kétharmad része (az 1920-ban elcsatolt községek).99 100 Ennél a számlálásnál egy igen komplikált formulával a lakosok nemzetiségi hovatartozására kérdeztek rá.101 Új kategóriaként jelent meg a csehszlovák nemzetiség kategóriája.

A Magyarországnál maradt gömöri települések etnikai megoszlására csak 1920-ban, a határ véglegesítése után kérdeztek rá. A magyar népszámlálás az anyanyelv102 alapján vette fel a nemzetiségeket. Figyelembe kell venni ugyanezt a tényt az 1910-es és az 1919-1920-as gömöri etnikai térképek összevetésénél is. Az 1910-es népszámlálás (mint a későbbi, magyar 1920-as) az anyanyelvre kérdezett rá, az északi, elszakított megyerészen viszont nemzetiségi bevallással találkozunk, tehát nem teljesen társítható a két térkép.

Ha rápillantunk az azonos százalékos kategóriák alapján készített 1919-es nemzetiségi térképekre, akkor azt láthatjuk, hogy a megye etnikai térszerkezete 1910 óta alapjában nem változott. A két nagy nemzetiségi tömböt elválasztó vonal szintén megőrizte a stabilitását, és az csak pár ponton módosult. Jolsva103 az 1910-hez képest bekövetkezett több mint 50 százaléknyi magyar veszteséggel (akkor 84%, most 32%) teljesen leszakadt a magyar sávról. Jolsvához hasonlóan a nemzetiségi határ Mikolcsány, Gömörnánás és a Rozsnyó mellett található Sajóháza esetében is délebbre tolódott. Ezzel szemben Csetnek átkerült az etnikai határ magyar oldalára.104

99 Ez a munka elsősorban az etnikai, népességi szempontokra figyel, ezért csak érintőlegesen elemzem a határok gazdasági következményeit.

100 Sóznám miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919.

101 „Nemzetiség. Nemzetiség alatt a felnőtt (14 évesnél idősebb) és szellemileg egészséges személyeknél az egyén nemzeti-politikai meggyőződése értendő, amely egy bizonyos nemzeti közösséghez vagy nemzethez való faji hovatartozandóságon alapszik.’’ - Popély 1991, 27-32; Benisch 1923.

102 Az a nyelv, amelyet magáénak vall és a legjobban és legszívesebben beszél. - A magy. népsz. I. 96.

103 Jolsva etnikai változásaival külön fejezetben foglalkozom.

104 Az 1919-es adatok megbízhatóságát, és ezért az ebből szerkeszthető etnikai határ futásának pontosságát lásd fentebb.

67