Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)
IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920-1947) A nyugalmas XIX. század után a huszadik század elején született különböző államhatár-elképzelések, valamint a trianoni döntés a Szent István által az első vármegyék egyikeként alapított Gömör (később csatolt Kis-Hont) megyét területileg és közigazgatásilag megszüntette. A megye területének 92,5 százalékát a megalakuló Csehszlovákiához csatolták, tehát országhatár szelte két részre a térséget, ezért ettől az időponttól kezdve több területi darabból összeállított és csak a kutatáshoz rekonstruált mesterséges vizsgálati egységről beszélhetünk Gömör és Kis-Hont esetében.89 A trianoni döntéssel kezdetét vette az a korszak, amely alapjaiban alakította át az egykori Gömör és Kis-Hont etnikai szerkezetét, és amihez fogható népességátrendező változásra a török kor vége óta a megye területén nem volt példa, és egyben ez az az időszak, amelyben az etnikai határ kijelölése az etnikai vizsgálatok terén és a napi politika szintjén is komoly hangsúlyt kapott. Elérkeztünk tehát ahhoz az etaphoz, melyben a statisztikai etnikai kevertség hangsúlyozott értelmet nyerhetett (és nyert). A nyugalmas XIX. század után a XX. század elején több történeti esemény is éri Gömör és Kis-Hont megyét, amelyekből egy is elég lenne, hogy az etnikai kevertség statisztikai értékeit (és a népesség számát, alkatát) a településeken megváltoztassa. Ezek közül a legfontosabbak - amelyeknek a többi, a gömöri nemzetiségi szerkezetet módosító esemény tulajdonképpen csak a következménye - a két világháború körüli politikai döntések eredményeként bekövetkezett országhatármódosulások:- A határok megváltozása egyben a megye területi és közigazgatási megszűnését, ill. újraszervezését eredményezte.90- Mivel határövezetté vált a megye, Gömör területe perifériális, határ menti hátrányos gazdasági helyzetbe süllyedt. 89 A bevezetőben leírtaknak megfelelően Gömör és Kis-Hont megyét a tanulmány 1920-tól, tehát az 1910-es területével és községeivel rekonstruálja. A térképeken 1930-tól (1923-ban történt közigazgatási felbomlás után) használom Gömör és Kis-Hont előtt a „történeti" jelzőt. 90 Közigazgatási változások - különböző okok miatt - országon belüli rendezéssel is bekövetkezhetnek (lásd éppen az 1802-es megyeegyesítés), de ebben az esetben az országhatár megváltozása az egyértelmű ok. 61
