Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
III. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XIX. század elejétől az első világháború végéig (1800 - 1914) - IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1914)
kút, Várhosszúrét, Murányalja, Lice, Kövi, Deresk, Gömörhosszúszó, Tornaija, Dobsina.86 A fejezet zárásaként az első világháború emberveszteségeiről kellene szólni, hogy azok mennyiben módosították az etnikai arányokat az egyes településeken és összességben a megyében. Az első világháborúban Gömör és Kis-Hont megye nem volt aktív harcterület,87 ám a katonaköteles férfilakosságot érintették a harcok. A háború elesettjeiről azonban nemhogy települési, de megyei szinten sem rendelkezünk adatokkal. Járható utat jelenthetne, hogy a települések világháborús emlékműveiről leolvassuk az elesettek névsorát és számát, de a gömöri községek nagy többsége - a bekövetkezett államhatármódosulás miatt - nem rendelkezik ilyennel. A másik utat a hivatalos statisztikákból nyert adatok adhatnák, azonban az 1910-es és az 1919-es népszámlálások összevetése sem alkalmas a veszteségek megállapítására, mivel 1918-1919-ben olyan jelentős népességmozgás zajlott le Gömör és Kis-Hont területén, amelynek csak egy elenyésző részét képezik a háborús veszteségek. Az összefoglaló jellegű etnikai földrajzi munkák sem térnek ki külön nemzetiségi szerkezetalakító tényezőként az első világháborúra, mivel egyrészt nincsenek források, másrészt a harcok - ellentétben a zsidóság második világháborús veszteségével - minden egyes etnikum katonaköteleseit érintette, tehát nem módosította az etnikai arányt.88 Gömör és Kis-Hont megye nemzetiségi szerkezetében a XIX. században nem állt be lényeges változás. A XVIII. században stabilizálódott a megye etnikai szerkezete, amelyben nagyarányú eltolódás csak az első világháború után következett be. 86 Forrás: A Magyar Sz. K. Orsz. kivándorlása... 1918, 8-21, 53-54. 87 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje alatt pár hónapig viszont Gömör is harcterületté vált (lásd következő fejezet). 88 Adatok nincsenek rá, ám érdekes eredményeket hozhatna olyan mikrovizsgálatok elvégzése, amelyek a településeken nemzetiségi bontásban mutatnák, hogy a századelőn, etnikai bontásban mennyi katonakötelest jelentettek az adott faluban, így esetleg mennyi volt egy-egy etnikum háborús vesztesége a faluban. 60
