Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
II. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XVIII. században
as helységnév-összeírás is ezt a nemzetiségi képet mutatja (Lexicon locorum regni Hungáriáé... 1920).57 A lexikon elkészítéséhez használt kérdőíven találjuk meg először az összeírások történetében azt a kérdést, hogy milyen nyelv uralkodik az illető helyen. A harmadik forrás pedig az úrbéri táblák kérdőíveinek a nyelve.58 Ezt a forrást együtt kell tárgyalnunk a helységnévlexikonnal. Egyazon időpontban (1773) lettek felvéve, és ugyanarra: a használt nyelvre kérdez rá mindkettő, ezért jól kiegészítik egymást. Ahol pedig eltérés van a két adatsor között, ott ütköztetem a forrásokat, hogy a tényleges nyelvi (nemzetiségi) viszonyokat visszaadhassam. A települések összeírásának célja egy teljes helységnévtári adattár létrehozása, nem pedig az adózók létszámának feltárása volt, így természetesen a csak nemesek által lakott települések is bekerültek a lexikonba. Az „uralkodó nyelv" rubrikának köszönhetően59 a nyelvi viszonyok megállapítására is jól használható a kötet a megye (jelen esetben Gömör) egész területére (kuriális helységek is). Az úrbéri táblákból viszont számadatokat, mérhető etnikai arányokat tudunk megadni, így a lexikon e hiátusát az adózók névsoraiból kiszámítható népességi szám teheti teljessé (lásd alább). A lexikon adatainak értékeléséhez és térképre viteléhez tudnunk kell, hogy a nyelv felvételénél azt a nyelvet vették fel a településen uralkodóként, amit a többség beszélt az adott helységben. Ha azonban az adott település vegyes lakosságú, akkor mind a két (vagy több) nyelvet felsorolja a lexikon, olyan sorrendben, hogy az első helyen a felsorolásban a többség által beszélt nyelv szerepel. Két nyelv feltüntetése esetén arra következtethetünk, hogy az egyik etnikum arányában eléri a minimum ötvenszázalékos alsó határt (Jócsik 1943, 10). Azt viszont nem tudjuk megállapítani, hogy mekkora az uralkodó nyelv aránya egy vegyes etnikumú településen, amely százalékos értéktől már nem szerepel a másodikként használt nyelv a lexikonban. Ilyen irányú vizsgálatainkhoz az úrbéri névsorok adhatnak támpontot (lásd Cakó esetét). A lexikon adatai, azaz a településeken használt nyelvek (ez nem biztos, hogy anyanyelv is egyben) alapján megszerkeszthető a vármegye nemzetiségi térképe. Gömör 1773-as nemzetiségi képe (4. térkép) 1715-1720-hoz hasonlóan továbbra is plasztikusan elválasztható, összefüggő nyelvi területeket mutat: a déli magyart és az északi szlovákot (szláv).60 A térképen az egységes etnikai tömbökből hat települést kell kiemelni (2. táblázat), mert ezek mutatnak 57 Eredeti: Lexicon universorum regni Hungáriáé locorum populosorum etc. 58 A kérdőíveket mindig az illető község nyelvén küldték ki; az úrbéri bevallást a települések tehát a saját nyelvükön tették meg. 59 „Principaliter in eodem viget Lingva.’’ 60 Bár a lexikon szláv névvel fogja össze a szlovákokat, már használatos volt ekkor a sclavus (szláv) értelmű szlovien népnévből eredeztethető szlovák név is. A XV-XVI. századtól használhatjuk a korábbi szlovien etnikumra, és ekkor már nyelvére is e népcsoport etnikai társadalommá szerveződésével párhuzamosan a szlovák szót. - Szarka é. n. 21-50. 37
