Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
II. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XVIII. században
„etnikai anomáliát". A déli magyar részből a szlovák Máié, Hosszúszó, Méhi és a vegyes nyelvű Cakó; az északi szlovák területről pedig a magyar Gerlice és Lipóc községek ütnek el az egységes környezetüktől. A táblázatban felsoroltam a XVIII. századi legfontosabb népességi feldolgozások adatait a hat községre, hogy a forrásokat egymással ütköztetve megpróbáljam felvázolni a vizsgált települések etnikai folyamatait, és ezzel választ keresni a kiemelt települések 1773-as helységnévtárban található etnikai anomáliájának kérdésére. 2. táblázat A kiemelt települések etnikai képének változása a XVIII. században Premeny etnického obrazu vybraných obcí v 18. storočí Die Veränderung des ethnischen Bildes der hervorgehobenen Siedlungen im 18. Jahrhundert forrásmű61 Cakó Hosszúszó Máié Méhi Lipóc Gerlice összeírás 1715-1720 magyar — vegyes magyar magyar vegyes Bél M. (1749) magyar — szláv magyar — — Lex. loc. reg. (1773) magyar-szláv szláv szláv szláv magyar magyar úrbéri összeírás magyar nyelven szlovák nyelven magyar nyelven magyar nyelven magyar nyelven szlovák nyelven Korabinszky J. (1786) magyar-szláv magyar magyar magyar szláv szláv Vályi A. (1796-1799) elegyes magyar magyar magyar tót elegyes magyar és tót Cakó: A községet minden forrás vegyesként jelzi. Az első kimutatható szlovák betelepülés a XVII. századi pusztulás, a második a XVIII. század közepén bekövetkezett pestisjárvány utánra tehető. Hosszúszó: A település 1660-1770 között puszta. A későbbi betelepülők Murány környéki szlovákok (Révay 1941, ll).62 Máté: A XVIII. század elején telepített a Serényi család szlovákokat az előző évszázadban kipusztult községbe (Bodnár 1988, 319-323).63 Méhi: Nincs adat arra, hogy komolyabb szlovák beköltözés történt volna, ami a lexikon szláv jelzését igazolná. Az úrbéri névsorban (1773) egyetlen szlovák név sincs. Lipóc: Nincs egyetlen magyar név sem az úrbéri listán, és színszlovák, evangélikus a község már a középkor óta. Az úrbéri bevallását a település mégis magyarul tette. Ennek okát talán inkább politikai meggondolásokban, mint jelentős magyar lakosságszámban kell keresnünk. 61 - az alapsor (Lex. loc. reg.), amelyhez minden forrást viszonyítunk: vastag betűvel szedve, - az összehasonlított forrás egyezik az alap adatsorral: normál betűvel szedve, - az összehasonlított forrás nem egyezik az alapsorral: dőlt betűvel szedve. 62 Vannak arra utaló jelek, hogy Kecsőre is érkeztek Hosszúszó és Máié mellett szlovákok. - Paládi-Kovács 1988, 172. 63 1992, 131-135: A település lassú elmagyarosodásáról. 38
