Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

I. Bevezetés

va minősítettem.16 A „ki a cigány?” egzakt módon megválaszolhatatlan kérdésére, vagyis a cigány lakosok etnikai besorolására az antropológiai jelleget, a családi kötelékeket és a leszármazást adták meg kiindulási pontként.

Térképszerkesztési módszerek, alaptérképek17

E munka a községhatáros színfelületes, színámyékolt ábrázolási módszert alkalmazza. A viszonyítási alap a magyarság 100%-os aránya, azaz a színskála azt mutatja meg, hogy a községben ehhez az alapértékhez képest mekkora a magyarok százalékos megoszlása. Azért lett ez a népsűrűséget, lélekszámút nem jelző kartográfiai módszer kiválasztva, mert elsősorban a nyelvhatár térségi problematikája az írás fő témája, amelyre a színárnyékolás nyújtja a legjobb és a legplasztikusabb ábrázolási megoldást. A népesség, ill. nemzetiségek számának, sűrűségének térképi megjelenítését tehát nem tartottam fontosnak. Ezeket az adatokat a mellékelt statisztikai táblázatok tartalmazzák, mivel a vizsgálatok a népsűrűség alakulását, az etnikumok számának változását megyei szinten csak másodsorban és csak egyes kiemelt településeken érintik.18

A térképeken az egyes százalékos kategóriák úgy lettek meghatározva, hogy azok alkalmasak legyenek egyrészt az etnikai határ finom megközelítésére (40-49%, 50-59%), másrészt a megye színtiszta nemzetiségi területeinek (10%-os, ill. 90%-os tartományok) az elkülönítésére. A két „nagy” egység (10-39%, 60-89%) a tulajdonképpeni statisztikailag vegyes tartományok árnyalásának és a több helyen való tudatos felborításának az okairól az adott fejezetben lesz szó.

Meg kell még röviden említenem a településitérkép-szerkesztéseket is. Ezeken a térképeken az előző pontban leírt módszerrel felvett adatok házszám szerint a megfelelő etnikai jelekkel (nemzetiségi katasztertérképekről van tehát szó)19 let-16 Meg kell jegyeznem azt is, hogy Dávid Zoltán éles kritikával fogadta Hoóz módszerét, a nemzetiségi családok külső megítélését. Szerinte nem szabad az önkéntes nemzetiségi bevallást megkérdőjelezni, és például a származást tudakolni. Ám cikke második felében, önmagának ellentmondva (!), ezt a módszert a cigányság esetében már megengedhetőnek tartja! - Dávid 1980, 96.

17 Alaptérkép: olyan térképlap, mely az ábrázolandó információk szempontjából előre meghatározott kiindulási ismereteket tartalmaz (pl. községhatárok, folyók, alapvető hegyvonulatok), és további, az ábrázolási célnak megfelelő fejlesztési lehetőséget rejt magában. - Bárczi-Országh 1959, I. 112.

18 A települési kutatásokat tartalmazó részben viszont fontosak ezek az adatok is.

19 Milleker véleménye szerint csak az így elkészített etnikai térképek igazán hitelesek: „Az előbb említett város esetében csak úgy tudom elképzelni a megoldást, ha a város alaprajzán minden egyes lakostól, vagy családtól lakott vagy elfoglalt területet (kiemelés: K. R.) ábrázolnánk megfelelő színezéssel...” -Milleker 1935, 190. - A módszerről: Keményfi 1993, 125-142. Komoly problémát okozott több gömöri településen, hogy nem egységes a házszámozás. A településeket többször átszámozták, és az új mellett él a régi is. Az üres telkeket nem mindenütt számozták, így beköltözésnél, új ház építésénél előfordul (pl. Szkároson), hogy a 67-es ház mellett a 92-est találjuk.

16