Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
I. Bevezetés
tek feltüntetve. Azokon a pontokon, ahol ettől eltérő jelölési módok (pl. vegyes házasságok egyedi jelölése) használata vált szükségessé, külön kitérek. Ha egy közigazgatásilag is behatárolható terület majd három évszázados etnikai folyamatait tekintjük át, akkor természetesen az alkalmazott alaptérképeket is úgy kell megválasztani és megszerkeszteni, hogy az adott időpontban felvett település szintű nemzetiségi adatok rávetfthetők legyenek a térképekre, azaz ugyanabból az etapból kell választanunk az alaptérképet is, melyből a népszámlálási nemzetiségi adatokat használjuk fel. Ezért természetesen nem kerülhető meg a megye területének nagyságát érintő igazítások és közigazgatási változások nyomon követése sem, különösen Gömör (1802-től Gömör és Kis- Hont) megye esetében, ahol egy statikus, „időtlen" alaptérkép használatát a többszörös és mélyreható közigazgatási változások (a megye több részének, ill. településének el- és hozzákapcsolása; országhatár-módosulás) nem teszik lehetővé. Éppen ez a probléma az oka, hogy a megye nemzetiségi képe három évszázados változásának bemutatása szükségszerűen Gömör (és Kis-Hont) közigazgatási történetének főbb állomásait is visszatükrözi. E kötet céljai között természetesen nem szerepelhet a teljes gömöri közigazgatás-történet bemutatása, a települések ide-oda tartozását elrendelő törvények felsorolása. Ezért csak a jelentősebb igazgatási változásokat fogalmaztam meg a szöveges részben (kikerülhetetlen természetesen pl. a XX. századi többszöri határmódosítások elemzése a megye esetében, mert jelentős nemzetiségi változásokat indítottak el), mivel egy-egy falunak a megyétől való el-, ill. hozzácsatolását a térképek úgyis feltüntetik, azaz az egyes időpontokban szerkesztett térképek és a mellékelt adatsorok pontosan tükrözik, hogy a települést, ha a szöveges részben nincs is jelezve, mely időpontban csatolták a megyéhez. Általános szabályként fogalmazható meg, hogy 1880-tól minden időpontban a községhatáros térkép az alap a megye nemzetiségi szerkezetének bemutatásához. Az ezt megelőző korszakban viszont csak jelkulcs jelöli az egyes települések etnikai hovatartozását. Ennek okairól a XVIII. századra vonatkozóan az adott fejezetben lesz szó. A nemzetiségi struktúra végigkíséréséhez 1880-tól 1910-ig azonos alaptérképet, Gömör (és Kis-Hont) megye 1912-ben készült áttekintő térképét használtam,20 mivel ebben az időben nem történt Gömörben közigazgatási változás. Nem vettem figyelembe e harminc év esetleges kisebb községhatár-módosulásait. A XX. században a trianoni döntés közigazgatásilag szétbontja a megyét. Mivel a munka célja, hogy az egykori (történeti) Gömör és Kis-Hont területének etnikai változásait kövesse nyomon, mesterségesen kellett 1920-tól kezdve rekonstruálni a megyét. A különböző és gyakran változó közigazgatási egységekből mintegy „kimetszettem" Gömör és Kis-Hont a szakadást megelőző utolsó, 1910-es állapotának megfelelő területét és községeit, azaz az 1910-es megyei 20 Gömör és Kis-Hont vármegye átnézeti vázlata. Hadt. Int. Térképtár. B Ixa 1692. 17
