Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
A Turóc patak a Gömör-szepesi Érchegységhez tartozó Krina Polana déli lejtőjén és a Vashegy északkeleti, ill. délnyugati oldalán ered, s Runyánál jobb felől a Sajóba szalad. A Turóc két ága Harkács felett egyesül. Azt az ágat, melynek völgyében Deresk fekszik, Kövi-pataknak is nevezik (Ortvay 1882, 289). A hét falut és az előbb említett folyó völgyét is magában foglaló területen harmadkori üledékövezet, többek között oligocén-miocén agyag található (Bulla-Mendöl 1947, 395). A községek kézműiparát sokáig meghatározó fazekassághoz innét termelték ki az alapanyagot (Fábry é. n., 1-24; Paládi-Kovács 1981, 183).180 A Turóc nyugati szárnyán fekvő Kaluskó (471 m), Koncseni (422), Pusztaszőlő (301 m) kiemelkedő bércekkel körülvett Alsófalu, Felfalu (határában cseppkőbarlanggal) (Veres 1992, 55), Visnyó, Szkáros települési együttest a keleti patakszárnyon elhelyezkedő Deresktől a meredek Nagyerdő (349 m) hegyvonulatának hirtelen esésű falai választják el.181 A keleti szakasz nagyobb esőzéseknél veszélyt jelent a településekre. Nagy áradások után pl. Deresken nem lehet közlekedni, mert a kiáradt folyó a már említett agyagot a talajból kimossa, és járhatatlan akadályként szétteríti a település mélyebb fekvésű déli kijáratánál.182 Hasonló módon zárják el a nyugati Turóc településeinek dél felé irányuló közlekedését a két folyóág találkozásánál (Harkács felett) bekövetkező óriási áradások. E völgyekkel sűrűn tagolt tájban minden medence, hosszan elnyúló folyóvölgyi terasz egy-egy életkamrácska (Frisnyák 1990, 12-13). Minden téren (természeti, gazdasági) szerves életegységeket képeznek, és igyekeznek ezt mesterségesen (egyház, családi kapcsok) is erősíteni (Mendöl 1940, 17; Paládi-Kovács 1996, 60). Például a Turóc nyugati ágának itt említett falvai mind a szkárosi református parókiához tartoznak, de a völgyön túli reformátusok már más központ filiái. A Murány völgyében fekvő három vizsgált település, Gice, Gömörnánás és Mikolcsány az agyagnak köszönhetően szintén kiterjedt fazekasiparral rendelkezett. A Murány Gice nyugati határában folyik nagyon kis eséssel, ezért a hordalékának egy részét Süvete keleti területein lerakja, kisebb hordalékkúpot és nehéz lefolyású területet képezve. A lapályt keleti oldalról a Gicei-oldalhegy (361 m), nyugatról a Kocsma-hegy (377 m) és a Rasinec-tető (357 m) zárja le (Coburg 1900, 1-57; Strömpl 1922, 1-7). A települések nemzetiségi alakulásának szempontjából a tíz (ma kilenc) község természeti hátterének fontos közös jellemzője, hogy a falvak észak-déli irányú, hordalékkal feltöltött völgyekben, az északabbi, szlovákok lakta területeket és a határ menti községeket összekötő forgalmas utak mentén fekszenek. Nagy szerepet kapott ezért mindig is e községekben a nyelvtanulás, amelynek egyik lehetősége volt a cseregyermek-kapcsolatok kiépítése a fenti (azaz észa-180 Ma már csak Deresken foglalkoznak az említett falvak közül fazekassággal. - Veres 1992, 54; Szulovszky é. n. 81-108. 181 A természetföldrajzi rész bemutatásához és a szelvények megrajzolásához hasznos forrás volt: Harmadik orsz. katonai felvétel. 1872-1884 Hadtört Int. (4665). 182 A terepmunka tapasztalata is ezt igazolja. 123
