Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
kabbi) szlovák településekkel (Paládi-Kovács 1981, 68-69; Ujváry 1981, 54-61). A földrajzi helyzetből adódó, gazdasági kényszerből is fakadó szlovák, ill. (a települések szlovákjainak körében) magyar nyelvtanulás fontos szerepet játszott és játszik abban, hogy a községek családjai - még a színmagyar Deresken is - ha csak a mindennapok ügyintézése (pl. piac) miatt, de kétnyelvűek. A falvak e természeti környezetéből adódó forgalmi helyzete az etnikai alapon precízen meghúzott 1938-as határt is megkérdőjelezte. Kuntapolcán bár 1938- ban határátkelőt nyitottak,183 mégis küldöttség érkezett a Csetnek felső folyásán fekvő szlovák falvakból: A visszacsatolás után néhány héttel a csetneki völgy minden községéből összejött úgy öt-tíz ember. Kérték, hogy ők is Magyarországhoz akarnak tartozni, mert Szlovákia felé csak egy nagy hegy volt nekik. Földrajzi okok motiválták őket csupán, nem volt közlekedési útjuk másfelé, pedig nem is tudtak a fenti faluk magyarul. Rozslozsna is ide akart ezért tartozni, pedig színszlovák falu. Rozsnyó mellett van Andrási, ruszinok voltak, de ők is ezért akartak idetartozni. Nandrásról menekültek az emberek át, követelték, hogy Magyarországhoz csatolják őket, mert nem tudnak e terület (a déli, Magyarországhoz csatolt községek - K. R.) nélkül megélni.184 Közös a kiválasztott falvaknál nemzetiségi szempontból az is, hogy az agyagiparhoz kedvező természeti háttérből fakadó fazekasság az etnikai kapcsolatokban nagyon fontos gazdasági szerepet játszott.185 A fazekasfalvak lakóinak értékesíteni kellett a késztermékeket. A gazdasági migráció fő irányát az Alföld jelentette, de az északabbra fekvő szlovák falvak szükségleteit is kielégítették (Kresz 1960, 305-308; Szalay-Ujváry 1982). A családi okok mellett (pl. vegyes házasság) a természetföldrajzi tényezőkre is visszavezethető, itt említett nemzetiségi kapcsokat hordozó ipari, kereskedelmi és forgalmi szálaknak is köszönhető, hogy a biztos anyanyelv ellenére egy-két generáció után sok lakos esetében (főként betelepült bányászok) kialakult a statisztika által nem mérhető, nehezen megfogható kettős identitás. Keverik a szlovák és a magyar szavakat, vagy a nyelvi beolvadás, tanulás ellenére a szakkifejezéseket az anyanyelvükön tudják, őrzik meg: Az idősebb réteg még beszéli azt a nyelvet, amivel született... Kuntapolcán voltak németek is, akik a bányában, gyárban dolgoztak. E vasöntők például a szerszámneveket csak németül tudták. A gyárakban, vasöntőkben megtanulták egymás nyelvét...186 183 A határátkelő nyitásának forgalmi okairól: Majdán 1996, 261. 184 Kuntapolcai gyűjtés. 185 A legkorábbi időktől fogva déli irányúak voltak a szlovák falvak kereskedelmi kapcsolatai. - Ha 1976, I. 34, 176. - A Rima völgyében: Findura 1887, 481-505. 186 Kuntapolcai gyűjtés. - Flasonló anyanyelvi szerszám névhasználat a magyarországi németek körében: Weinhold 1991, 458. 124
