Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
említik (Fényes 1851, 11:147; Borovszky-Sziklay 1896, 305). 1938-ban a 844 magyar lakos mellett 1 német, 13 szlovák, 1 rutén és 28 egyéb anyanyelvű lakosa volt (Csíkvári 1939, 189). Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint 424 fő vallotta magát magyarnak, 196 szlováknak, 2 cseh, 2 ukrán nemzetiségűnek. Egy 1993. évi nemzetiségi statisztika szerint 400 magyar, 149 szlovák, 2 cseh és 2 egyéb nemzetiségű lakos él a faluban (Popierová 1994). Mint a fenti öszszeírásokból kitűnik, a 19. század elején nagyszámú ruszin nyelvű görög katolikus közösség élt a faluban. A század közepére számuk erősen lecsökkent, de a 20. század 30-as éveire ismét földuzzadt. Ez az időszak még él a ma élők emlékezetében, így recens adatok alapján tudjuk, hogy több hacsavai család is beköltözött a faluba27. A hacsavaiakról tudjuk, hogy ruszin származásúak, de erősen szlovákosodnak. Jánokra kerülve természetes módon nem a számukra teljesen idegen magyar nyelvet vették át, hanem az anyanyelvükhöz közel álló szlovákot, annál is inkább, mivel hivatalosan úgyis szlováknak tartották őket. A statisztikákból ugyan nem derül ki, de a recens gyűjtés nyomán tudjuk, hogy Jánokra lengyelek is érkeztek28. Ez még az első világháború előtti években, feltehetően a századforduló éveiben történt. Úgy öt-nyolc lengyel család telepedett itt le, akik a rzeszówi járásban levő Lubeňát hagyták ott az ottani szegénység miatt. Jánokon megélhetést, munkát találtak, általában zsidóknál szolgáltak. A lengyelek nagyon összetartottak, eleinte főleg egymás között házasodtak. A második világháborút követően néhányan visszatelepültek Lengyelországba. Az itt maradottak leszármazottai már általában szlovákok, de imádkozni azért még a legfiatalabbak is tudnak lengyelül. A ruszinok és lengyelek leszármazottai mellett szlovákok is élnek Jánokon, akik a második világháború utáni időszakban kerültek ide, mint pl. a vízügy vagy a határőrség alkalmazottai. Egy cseh nemzetiségűt is számon tart a falu, a fodrásznőt, aki vegyes házasság révén került ide. A felsoroltakon kívül cigányok is élnek a faluban, napjainkban egy, a Bimbó család, de nem vallják magukat cigányoknak. Egymás között magyarul beszélnek. Az egyházi anyakönyvekből tudjuk, hogy az elmúlt évszázadokban is éltek cigányok Jánokon29. 27 A ma is Jánokon élők közül ilyenek pl. a Karőák és a Džerenga családok (Adatközlő: Bankó Ibolya 1956). 28 Pl. Stochla, Wrobel, Kiernos, Wažibok családok (Adatközlők: Begala Ilona 1925, Kötelesné Stochla Ilona 1930, özv. Demkoné Stochla Mária 1926). 29 Járási levéltár Kassa. Jánoki Szent Egyház Anyakönyve (r.k.). Kereszteltek anyakönyve: 1827. április 28. Sára, szülők Andreas Legény és Sára Horváth zingari 1829. február 11. Josephus, szülők Antonius Horváth és Elisabeth Kiss zingar pleb. 1833. október 18. Ladislaus - zing, szülők Jos. Horváth és Maria Kiss Halotti anyakönyv: 1841. február 6. Horváth Antal 37 éves kóborló czigány 1845. november 9. Erzsébet 18 éves czigány 1846. december 8. Theréz csecsemő czigány 1847. január 24. Berki Erzsébet csecsemő czigány 48
