Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Szlovákia része, 1960-ig a szepsi, ezt követően a Kassa vidéki járáshoz tartozik. Hivatalos neve Janik {VSOS 1: 508). Közvetlenül a szlovák-magyar államhatár északi oldalán fekszik, Magyarországról Perecsével, Krasznokvajdával, Keresztétével, Pamlénnyel és Viszlóval határos (Szanyi 1973). A település a történelem folyamán többször elnéptelenedett. 1715-20-ban csupán két adófizetőt írtak itt össze, 1772-ben a források 9 gazdát és 4 zsellért említenek (VSOS 1: 508). Tizenöt évvel később, 1787-ben már 46 adófizetőről tesznek említést (Szanyi 1973). 1828-ban 122 háza és 908 lakosa volt a falunak, majd az ezt követő évektől a hivatalos statisztikák szerint ez a szám soha nem csökkent 500 alá, 540 (1880) és 856 (1941) között mozgott. Az 1991. évi népszámláláskor 625 lelket számláltak. Jánok lakosságának vallási megoszlását vizsgálva elmondhatjuk, hogy zömében római katolikusok lakják, akiknek templomuk és parókiájuk is van. Templomuk még a 14. században épült, melyet 1767-ben újjáépítettek (VSOS 1:508; Borovszky-Sziklay 1896, 305; Antal 1939, 189). Emellett egyéb felekezetűek is élnek a faluban. Az 1773-as helységnévtár adatai szerint Jánok parókiával nem rendelkezett és iskolamestere sem volt (Lexicon Locorum 1920, 5). Egy 1806. évi összeírás szerint Jánokon nagy számú (63 főből álló) görög katolikus közösség volt található, akik a kányi anyaegyház filiájaként Kovalitzky András hívei voltak. Ebben az időben római katolikusok és reformátusok is éltek a faluban, a római katolikusoknak káplánjuk is volt helyben. A tiszta görög katolikus házaspárok száma 6 volt, zömében (16 esetben) az egyik fél római katolikus hitvallású, 1 házaspár esetében pedig református volt (Udvari 1990, 87). Ez utóbbi párosítás ugyancsak ritkán fordul elő. Fényes Elek közlése szerint 787 római, 14 görög katolikus, továbbá 7 evangélikus, 37 református és 53 zsidó lakosa volt a falunak (Fényes 1851, 11:147). 1938-ban 775 római katolikus, 57 görög katolikus, 37 református, 4 evangélikus, 10 izraelita és 4 egyéb felekezetű lakos élt Jánokon (Csíkvári 1939, 189). A legutóbbi, 1991-es hivatalos népszámláláskor 533 fő vallotta magát római katolikusnak, 1 pravoszlávnak, 24 volt a görög katolikusok, 6 az evangélikusok, 9 a reformátusok száma, 5-en egyéb felekezetűek, 14-en vallás nélküliek, 33 fő esetében pedig a vallási hovatartozás nem volt megállapítható. Mint a fenti adatokból kitűnik, a 19. század közepén népes zsidó közösség élt a faluban, akik olykor egyébként falubéli katolikusokkal is összeházasodtak. Erre vonatkozó adatokat a Jánoki Szent Egyház Anyakönyvében találunk26. A nemzetiségi viszonyok alakulását vizsgálva elmondható, hogy Jánokot az 1773-as helységnévtár magyar faluként említi (Lexicon Locorum 1920, 5). Mint az az 1806. évi egyházmegyei összeírásból kiderül, a 19. század első éveiben a görög katolikus közösség prédikációs nyelve a ruszin volt Jánokon (Udvari 1990, 87). A 19. század közepén és végén megjelent források magyar faluként 26 Kassai járási levéltár Jánoki Szent Egyház Anyakönyve (r.k.). Például 1837. és 1840. évi bejegyzések a születési anyakönyvben. 47
