Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

4. A nemzetiségek együttélése a Felső-Bódva-völgyében (Összegzés)

len evangélikus temploma. Jelentős számú evangélikus közösség található napjainkban Szepsiben, valamint Tornán és Mecenzéfen is. Térségünkben a reformátusok szinte kivétel nélkül magyarok, az evangélikusok németek (Stószon) és szlovákok. A katolikusok között szép számmal akadnak magyarok, szlovákok és németek is.

Kevesen ugyan, de pravoszlávok is élnek a térségben, akik letelepedett bolgár kertészek vagy azok leszármazottai, illetve egyéb letelepedések, pl. vegyes házasság révén kerültek ide.

A történelmi vallások képviselői között feltétlenül meg kell emlékezni a zsidóságról. A kassai járási levéltárban föllelhető összefrás jelentős számú izraelitáról tesz tanúságot Görgőn és Almáson, de a 19. század folyamán szinte minden településen élt néhány zsidó család. A 19. század első felében inkább a falvakban telepedtek meg. Különösen magas volt a számuk Bodolón, Jánokon és Zsarnón. A 19. század második felétől a zsidóság a városokba koncentrálódott. Bodolóból 1850-ben helyezte át székhelyét Szepsibe az izraelita rabinátus. Legnagyobb számban Tornán és Szepsiben éltek, mindkét helyen templomuk is volt, de említést érdemel a jászói közösség is. A zsidótörvény értelmében a második világháború alatt valamennyiüket elhurcolták, térségünkből számuk megközelíti az ezer főt. Sokuk koncentrációs táborban pusztult el. Néhányan visszatértek, de rövidesen elköltöztek, zömében Palesztinába települtek. Az egykor virágzó közösségnek napjainkra szinte nem is maradt képviselője. A Szlovák Köztársaság Kormánya és a Szlovák Nemzeti Tanács 1990 karácsonya előtt nyilatkozatot adott ki, melyben elítélte a zsidó lakosság törvénytelen deportálását, és nyilvánosan kifejezésre juttatta sajnálatát a második világháború eme gaztette miatt.

A történeti egyházak mellett két másik vallási irányzatról, illetve ezek képviselőiről is meg kell emlékezni. A baptista vallást Amerikából hozták magukkal ebbe a térségbe a századforduló utáni években. Legelőször Jabloncán tűnt föl, ahol megjelenése konkrét személyhez köthető. Hosszú időn keresztül ez a falu volt a környék baptistáinak központja. A faluban számos követőjük akadt, egész családok, de a térség egyéb településeiről is csatlakoztak hozzájuk. Számukat megállapítani nehézkes, ugyanis a rokonok szégyellték, ezért megpróbálták titokban tartani, ha valaki a családból közéjük állt. Az illető halála esetén igyekeztek az eredeti (katolikus vagy református) vallás szertartása szerint eltemetni a halottat, lehetőleg minél előbb, hogy a baptista közösség csak késve értesüljön távozásáról. A másik új vallás képviselői a jehovisták. Számuk egyre nő, szinte minden településen vannak követőik, igaz, az esetek többségében néhány főről van csak szó. A térségben Szepsiben van állandó imaházuk. A köznyelv mindkét vallás képviselőit hívőknek nevezi, nem tesz közöttük különbséget.

Mint már fentebb szólottunk róla, a térség számos települését a 18. század első felében újra kellett telepíteni. Ezért is fontosak számunkra az 1773. évi helységnévtár adatai, melyek az újratelepítés utáni állapotról nyújtanak tájékoztatást. Ennek alapján elmondható, hogy a települések túlnyomó többségében -111