Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
23 Budapest, 1924. október 7. Szent-lvány József összefoglalója a magyar kormány részére a felvidéki magyarság gazdasági megerősítéséről.68 A FELVIDÉKI MAGYARSÁG GAZDASÁGI MEGSZERVEZÉSE Mindig gyakrabban történik meg, hogy a Felvidék politikai és társadalmi szervezeteiben az általános gazdasági nehézségek áthidalásáról kell beszélni. Mindig nagyobbak azok a gazdasági nehézségek, amelyek a Felvidéken úgy intézményeinket, mint az egyes egyéneket súlyos problémák elé állítják. Politikai megbeszéléseinken, amikor ezek a kérdések szóba kerültek, több ízben tettem nyilatkozatokat, amelyeket sokan talán azért, mert nem ismertek eléggé vagy talán azért, mert nem kezelték azokat a szükséges jóhiszeműséggel, - félremagyaráztak. Kétségtelen, hogy nagyon nehéz egészen határozottan és pontosan meghúzni azt a határvonalat, ameddig az ottani közgazdasági alakulatokkal való összeköttetés felvehető, azonban nagy vonalakat mégis meg lehet állapítani. Véleményem szerint meg is kell, mert az ottani magyar kisebbség gazdasági megerősödése tekintetében a mai Magyarország nagyon kevés támogatást nyújthat. Szükség van tehát arra, hogy az ottani elsősorban magyar, ha azonban az nem elegendő, úgy tót vagy cseh gazdasági élet erősségeiből merítsünk, mindig nyitva hagyva az ajtót arra, hogy - ha a szakításra alkalmas pillanat elérkezik, az mirajtunk álljon. Nem akarok hosszadalmas lenni, csak egy gyakorlati példával kívánom álláspontomat megvilágítani. A tornaijai bank, úgy mint minden ottani pénzintézet, tőkeerős pénzintézetekkel való kapcsolatra szorul és amikor erről volt szó, a bank igazgatóságának egy része mindenáron és minden eszközzel cseh vizekre óhajtott evezni nem annyira a bank, mint inkább - úgy láttam - magánérdekeik szolgálata céljából. A bank 300.000 csehkoronás alaptőkéjének 25% az én tulajdonomban van, a bankot én alapítottam és a banknak alelnöke voltam. Mikor a bank elnöke a cseh Légió-bankkal a tárgyalásokat tudtomon kívül felvette és azokról az igazgatóság előtt beszámolt, elleneztem a Legióbankkal való összeköttetést és az igazgatóság a javaslatomra elhatározta, hogy más, hozzánk közelebb álló bankokkal fog tárgyalásokat kezdeni. Az igazgatóság tagjainak egy része azonban - mint említettem, valószínűleg magánérdekből - a cseh bankkal akart megállapodást létesíteni, s így a többi tárgyalásokat egyszerűen kútba ejtette, a folyó év februárjában egy külön e célból összehívott igazgatósági ülésen az elnök bejelentette, hogy a többi bankokkal a tárgyalások eredményre nem vezettek, nem maradt tehát más hátra, mint a Legióbankkal való megállapodás. Erre én egy tervezetet dolgoztam ki, amely úgy szólt, hogy az én részvényeimhez hozzákapcsolunk még körülbelül kétszer annyit, ezt szindikalizáljuk és ennél a mennyiségnél 1%-kal kisebb értékű részvényt adunk át a Legióbanknak, azért hogy így a Legióbank a pénzintézetet ne majorizálhassa. Az igazgatóság a javaslatot megbuktatta, a részvénytőkét felemelte kétszeresére és a mostani új részvénytőke 50%-át átadta a Legióbanknak. Erre a határozat után én az igazgatósági tagságról lemondtam és az intézet kötelékéből kiléptem. 68 A dokumentumot teljes egészében közli Gaucsík: A jog erejével. 58. sz. 304-308. p. 88
