Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

•k-k-k

Az alábbiakban el akarom röviden mondani, melyek azok a gondolatok, amelyek alkalmas alapjai lehetnének a Felvidéken folyamatba teendő erőteljes gazdasági munkaterv kidolgozásának:

[■■■]

III. Társadalmi tevékenység. Főleg gazdasági-társadalmi tevékenységről kívánok beszélni. A megyei és járási választások alkalmával a magyar járásokban kivétel nélkül abszolút többséggel bírnak a magyar pártjaink és miután ott hivatalból tag nem nevezhető ki, ilyen formán azonban magyar pártok kiküldöttei domináló szerepet visznek megfelelő vezetés mellett. A járási bizottságok hatáskörét megállapító törvény ezeknek a bizottságoknak a hatáskörébe utalja és feladatává teszi elsősorban és csaknem egyedül a járások gazdasági fellendülésének elősegítését és gazdasági kiépítését. Ezt a hivatalos szervet a mi gazdasági céljaink szolgálatába kell állítani éspedig nem ötletszerűen, hanem bizonyos tervszerűséggel azért, hogy a járások gazdasági tevékenysége nagy területeket öleljen fel, továbbá azért, hogy a kezdeményezés ezekben a járási bizottságokban mindig és minden kérdésben a kezünkben maradjon. - Ez azért is szükséges, mert a csehszlovák agrárpárt (Rolnicka strána [sic!]) égisze alatt működő gazdasági egyesületek és hasonló szervek nyakra-főre rendeztek a magyar területeken tenyészállat-vásárokat, kiállításokat, állatdíjazásokat, lóversenyeket stb. stb. és mindenütt terjesztik a Csánki-párt lapjait, amely lapok mind az ő pártjuknak a tevékenységét tüntetik fel ezt a munkát.

Néhány gyakorlati példa:

Érsekújváron rendezett a Rolnicka strána gazdasági egyesülete lókiállítást, lóversenyt és díjazást. Ennek az akciónak valamelyik vezetője véletlenül felszólította a város tanácsát, arra, hogy képviseltesse magát és vegyen részt ebben az akcióban. A város polgármestere tudvalevőleg a mi emberünk és így kérdést intézett hozzám, mit tegyen. Válaszom az volt, vegyenek részt az akcióban, minél többen és minél több jogcímen, és igyekezzenek az egész vezetését a kezükbe ragadni. Ez sikerült is s igen jó alkalom volt egy kisgazdapárti agitáció lefolytatására. - Más vidékeken azonban minden előkészület nélkül nem vagyunk képesek ugyanezt megtenni, ha az ilyen akció kezdeményezése nem a mi kezünkben van.

A Tornaijai járásban egy dr. Bartaki Lajos nevű ember a főszolgabíró, zsolnai katolikus famíliából származik, azelőtt városi főjegyző volt és a Hlinka-párt köréből melegen ajánlották, mielőtt oda érkezett. Jóindulatú ember, de felettes hatóságaival szemben abszolút szolgalelkű. A folyó év tavaszán összehívtam a járás gazdáit és megalakítottam a járási lótenyésztő egyesületet. A gyűlésre meghívtam a járási főnököt és megválasztottam őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé. Az igazgatóságba beválasztattam az eperjesi méntelep parancsnokát, a liptószentmiklósi gazdasági felügyelőt és a járási állatorvost, ezeken kívül 11 gazdát, mind kipróbált és exponált pártembereinket. A járási főnök hallani sem akart az egész akcióról: félt, hogy ezt odafönt nem látják szívesen. Ekkor azonban levéllel felkerestem dr. Weszeli pozsonyi lótenyésztési felügyelőt, kérve, hogy támogassa az akciót, és nagyon szívélyes válaszát megmutattam a járási főnöknek, amire ez minden további nélkül hozzájárult a lótenyésztési szövetség megalakításához és azóta roppant lelkes támogatója. - A szövetség ülésein sokszor esem abba a tévedésbe, hogy a kisgazdapárt járási választmánya ülésezik, miután - természetesen kizárólag a lótenyésztés kérdésében és annak jelenlegi vezetése tekintetében - más helyen büntetés nélkül el nem mondható támadások folynak. A lótenyésztő egyesület első ténye egy folyó évben rendezett lóverseny volt, amelyen száznál több kocsival jelentek meg az összes magyar földbirtokosok, 10.000-nél töb-89