Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
A csoport választhat gazdasági és kultúrreferenst is, akiknek hatáskörét az alapszabály 14. §-a határozza meg. A magyar nemzeti párt helyi szervezetei körzetekbe tömörülnek. Ahol a körzet területén legalább 10 „fiatal magyarok munkacsoportja” van, a párt körzeti bizottságának jóváhagyásával a „munkacsoportok" körzeti elnöksége alakul. A magyar nemzeti párt körzetei kerületekbe tömörülnek. Ezért ahol a magyar nemzeti párt kerületében a „munkacsoportoknak” legalább három körzeti elnöksége alakult, a párt kerületi bizottságának jóváhagyásával a „munkacsoportok" kerületi elnöksége is alakul. Az alapszabály 18. §-a alapján még nem döntötték el, milyen formában és mikor alakul meg a „fiatal magyarok munkacsoportja” országos vezetősége. A munkacsoportok körzeti, kerületi és országos elnökségeit hasonlóan alakítják meg, minta „fiatal magyarok munkacsoportja" helyi vezetőségeit. A munkacsoport minden tagja a felvételkor (20. §) a magyar nemzeti párt központi vezetésének kiküldöttje kezébe a következő szövegű esküt teszi: „Magyar becsületszavamra esküszöm, hogy a magyar nemzeti párthoz minden körülmények között hű leszek." Eskütételkor kezet nyújt a küldöttnek. A csoport tagjai nemcsak ünnepi alkalmakkor, de minden közszerepléskor (21. §) azonos formájú és színű, magyar stílusú nyakkendőt viselnek. Egymás között és más magyarokkal való érintkezés esetén is a „Jobb jövőt!” köszöntéssel üdvözlik egymást. A válasz: „Adjon Isten!”115 A munkacsoportok feloszlatásáról a magyar párt szervei döntenek. A fiatal magyarok szervezetének megalakítására a javaslatot a tartománygyűlés magyar nemzeti párti tagja, a csehi nagybirtokos - Ógyallai járás - Jaross Andor adta. A magyar nemzeti párt országos kongresszusán, amely 1933. május 14-én volt Léván, referált arról, hogy a magyarkérdés a Csehszlovák Köztársaságban csupán idő kérdése. A már csehszlovák iskolákban nevelt magyar fiatalságot úgy kell vezetni, hogy ne feledje nemzeti hagyományait. Nem csupán az egyetemi fiatalságot kell ebben a szellemben nevelni, hanem elsősorban a fiatal földműveseket. Már 1932-ben Udvardon fiatal magyarok munkacsoportja alakult, és ez a szervezet fokozatosan terjeszkedett a Garam és a Bódva völgyében. Ezek a csoportok nem alkotnak külön pártot, hanem szerves részei a magyar nemzeti pártnak. Mindenkinek erőfeszítéseket kell tennie: az önvédelem, az élni akarás és az igazság győzelme érdekében. A szónok folytatta: „Mindenkitől elvárjuk, hogy vállalja ezt a feladatot, amelyet számunkra a sors kiszabott. Elutasítjuk az új arcú magyarok kifejezést, mi csak egyet ismerünk, az 1000 éves magyar arcot." Ezen a Léván megtartott kongresszuson bizalmas tanácskozáson fogadták el a „fiatal magyarok munkacsoportjának” a szervezési szabályzatát, úgy amint az feljebb vázoltuk. A szó szerinti fordítás csatolva. Mindjárt a lévai kongresszus után a magyar nemzeti párt vezetői, főleg a titkárok, református papok, elkezdték lázasan szervezni a fiatal magyar földművesek között a „fiatal magyarok munkacsoportjait” az idézett alapszabály értelmében. Ahogyan az udvardi eset jelzi, a csoport tagjainak 21-40 éveseknek, lehetőleg tartalékos katonák kell lenniük. A Lévai járásban 1933. június 5-én Alsószecsén tartották volna a helyi munkacsoport zászlószentelését egy a magyar nemzeti párt nyilvános gyűlése keretében. A Lévai Járási 115 A két köszöntés a szövegben magyarul, majd zárójelben szlovákul szerepel a szövegben. 165
