Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

Hivatal a volt magy. belügyminiszter 7430/1913 prez. számú rendeletének 1 rész, 1 bekez. és A szakasza alapján betiltotta a gyűlést.

1933. június 11-én a magyar nemzeti párt komáromi körzetéből a „fiatal magyarok munkacsoportjainak" kongresszusára került volna sor Komáromban. Az ottani rendőrség a kongresszust betiltotta. Hasonló kongresszusokra került volna sor Érsekújvárott, Dunaszerdahelyen, Galántán és Párkányban.

A Dunaszerdahelyi járásban 1933 júniusának első felében 5 nyilvános gyűlést jelentett be a magyar nemzeti párt „Általános helyzet, a fiatalság és munkásság problémái” programmal. Ezekből 3 valósult meg és mindenütt sor került a fiatal magyarok munkacsoportja megalakulására.

A Dunaszerdahelyi Járási Hivatal ezekről beszámolva megjegyezte: „A magyar kisebbség tagjainak államalkotó pártokba való szervezése a mai napig nem sikerült annak következtében, hogy a legjóindulatúbbakat is elriasztotta az ellenzékiek vádja: nemzetáruló. A helyzet még rosszabbá válik, ha a fanatizált fiatalság a maga kiegyensúlyozatlanságával és forróvérűségével a magyar ellenzéki pártok érdekeit fogja védelmezni.”

A magyar nemzeti párt csiliznyáradi gyűlésén (Dunaszerdahelyi járás), amelyre 1933. június 25-én került sor, Méhes Rudolf titkár Dunaszerdahelyről szintén beszámolt a munkacsoportokról és kijelentette: „A fiatalság szervezete Sz. Imre herceg védelme alatt fog állni. Elviseltük a kálváriát, eljön ezután a keresztre feszítés, de eljön biztosan számunkra a feltámadás is.”

Méhes a következő gyűlésen ugyanaz nap Balonyban (Dunaszerdahelyi járás) a munkacsoportokról beszámolva elmondta: „Nekünk okos és célratörő politikát kell folytatnunk a jobb jövőnk érdekében. Figyelmeztetem az embereket, akik mindent későbbre halasztnak, akik nem akarnak részt venni a közös munkában, és csak akkor jönnek, akkor mutatkoznak, mikor már a dolog végleges és készen van, akik júdások, akik bizonyos előnyökért eladják a magyar nemzetet.” A munkacsoportok szervezésére hívott föl Járass A. a magyar nemzeti párt nyilvános gyűlésén 1933. június 25-én Rimaszombatban is.

Érsekújvárott 1933. június 15-én a magyar nemzeti párt nagygyűlésére került sor, amelynek ellensúlyoznia kellett volna a revízióellenes gyűlést, amelyre ugyanott került sor 1933. június 11-én. A gyűlésre kettes sorban, katonai alakzatban vonultak a fiatal magyar munkások és földművesek Udvardról (Ógyallai járás). A gyűlésen Járass Andor ismét propagálta a „fiatal magyarok munkacsoportjának” kiszélesítését. A gyűlés után kb. 17 órakor hazatérőben 300 fiatal magyar földműves Udvardról, zöld zászló alatt katonai menetben vonult a városban. A résztvevők útközben kiabáltak: „Éljen a revízió, éljen a magyar igazság” és vezetőjük, Pintér Béla földműves felkiáltott: „Le a csehekkel”. A menetben volt kb. 70 biciklis is. Ezek Udvardra való visszatérés után elkülönültek a fő menettől és átvonulva a városon és ismét kiabálták „Éljen a revízió, éljen a magyar igazság, le a csehekkel, le a jegyzővel.”

A csehszlovák lakosság és a zsidó nemzetiségűek és a más politikai pártok tagjai Udvardon megrettentek ezektől az eseményektől. Pintér B. és néhány további vezető uszításának közvetlen következményei lettek. A menet résztvevői, Fodor István, Ferenc és József együtt néhány továbbiakkal, megtámadták a hadirokkant Benőik Vojtechet, aki a fogyasztási szövetkezet előtt állt és a szemére vetették, hogy nem magyar, hogy kommunista és az összes kommunistát és zsidót és csehet a templom falához kell állítani és agyonlőni. Fodor József a szemére hányta Benőiknek, hogy a köztársasági elnök úr képét festette. A veszekedés során, amely keletkezett, Fodor megsértette a köztársasági elnököt és a kor-166