Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)

Simon Attila: A Magyar Párt és Esterházy János 1938 és 1945 között (rövid áttekintés)

Magyar Pártnak és az egész szlovákiai magyar kisebbségnek. A reciprocitás önmagában is hamis elvét (hiszen két eltérő nagyságú, szerkezetű, múltú és öntudatú közösségnek nem ugyanazok az igényei) Pozsony ugyanis arra használta fel, hogy minél több jogot vonhasson meg a magyar kisebbségtől. Ehhez pedig Budapest politikája megfelelő lehetőséget szolgáltatott, hiszen a magyar kormányzat mintha semmit sem tanult volna Trianonból, antidemokratikus, igazságtalan és a magyarországi szlovákok asszimilációját elősegítő nemzetiségi politikát folytatott.

A korabeli viszonyok között Esterházynak úgy kellett vezetnie a pártot, hogy nem csupán a magyar kisebbség érdekeinek kellett megfelelnie, de egyben Pozsonynak, Budapestnek és részben Berlinnek is. Ez pedig szinte lehetetlen feladat volt, ezért nem meglepő, hogy a párton belülről is folyamatos támadásoknak volt kitéve.

Esterházy János pártelnöki tevékenységével kapcsolatban az első nyíltabb elégedetlenség már 1938 végén felütötte a fejét a párt struktúráin belül. Ennek forrását leginkább az jelentette, hogy noha a szlovák autonómia első napjaiban számos ígéret hangzott el a magyarok egyenlő jogállásával kapcsolatban, az első bécsi döntés után ebből semmi sem valósult meg,17 sőt a szlovákiai magyarok helyzete folyamatosan romlott. A sérelmeket a párt vezetése állandóan napirenden tartotta, s Esterházy szinte havonta újabb és újabb memorandummal fordult a pozsonyi kormányzathoz, de legtöbbször eredmény nélkül. Az MP eredménytelensége és a magyarok sérelmei különösen a Franz Karmasin vezette szlovákiai németek18 helyzetével összehasonlítva voltak szembetűnőek.19 Az Esterházyval szemben felsorakozó erők éppen ezért azt vetették a pártelnök szemére, hogy a sérelmek és a pozícióvesztés annak az egyre mélyülő szakadéknak tudható be, amely az Esterházy által szorgalmazott hagyományos keresztény-konzervatív politika és a HSES meg a Deutsche Partei által követett magatartás közötti húzódott. Ezt a véleményt maga a szlovák kormányfő, Jozef Tiso is alátámasztotta, aki Privigyén elmondott beszédében nehezen félreérthető módon üzent a magyaroknak: „jöjjetek velünk, ahogy a mi németjeink jönnek, és akkor ugyanazokat a jogokat fogjátok megkapni.”20

Azt, hogy a Magyar Párton belül milyen méretű lehetett az elégedetlenség, nehéz megítélni, hiszen a párt sajtója hallgatott erről, s a levéltári források is szűkszavúak. A szlovák belügy információi szerint azonban 1938 végén már jelen volt a párton belül egy olyan törekvés, amelynek célja az volt, hogy a Magyar Pártot nemzetiszocialista jellegű párttá alakítsák át, illetve hogy az 1936-os pártegyesítést követően az Esterházyék által a háttérbe szorított politikusokat ismét helyezzék vissza pozícióba.21 Ezt az a memorandum is igazol17 Mindez elsősorban az egyre rosszabbá váló magyar-szlovák államközi kapcsolatok függvénye volt, amelyek részleteire a jelen írásban nincs lehetőség kitérni. Bővebben erről lásd Hetényi: (Zjednotená) i. m. és Simon Attila: Küzdelem a városért. Pozsony és a pozsonyi magyarok 1938-1939-ben. Pozsony, Kalligram, 2011.

18 A német kisebbség helyzetével kapcsolatban lásd Kováč, Dušan: Nemecko a nemecká menšina na Slovensku (1871-1945). Bratislava, Veda, 1991; Schvarc, Michal: Organizačná štruktúra Deutsche Partei 1938 - 1945. In Slovenská republika 1939 - 1945 očami mladých historikov IV. Zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie Banská Bystrica 14. - 15. apríla 2005. Banská Bystrica, 2005, 101-118.; Gabzdilová, Soňa: Nemecká menšina na Slovensku koncom druhej svetovej vojny. Moderní dejiny 10, 2002,111-136.

19 A német és a magyar lakosság jogállása közötti különbségeket Esterházyék egy külön memorandumban foglalták össze. Lásd MNLOL, KÜM K 64, 1941-65. sz. n.

20 Fabricius, Miroslav - Hradská, Katarina (eó.y.Jozef Tiso. Prejavy a články (1938-1944). 2. diel. Bratislava, AEP, 2007, 41.

21 SNA, f. MV, šk. 15, č. 5326/1939 prez.

19