Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

„Slovják” mozgalom ébrentartására, és e mozgalmat még lappal is támogatja. A szlovák kormány a Slovják mozgalomban a szlovákság megbontására irányuló politikai törekvés ébrentartását látja. A Dvorcsákhoz hasonló politikai kísérletezést lát a szlovák kormány az úgynevezett Kalcsok Pártban58, valamint az alakulóban levő és egy bizonyos Ernst plébános vezetése alatt megszervezendő szlovák pártmozgalomban is. A szlovák kormány felveti a kérdést, hogy mit szólnának ahhoz, hogyha ők is a magyar kérdést hasonló „aktivista" kontrahiva­talos magyar párt formájában kísérelnék megoldani, s ha Szlovákiában is a „Naša zásta­va”59 mintájára egy a nagy magyar tömegek előtt furcsán, sőt néha nevetségesen hangzó magyar tájszólásban szerkesztenének lapot Pozsonyban a szlovákiai magyarság számára. A szlovák kormány konkrét vádpontjai között szerepel az iskolakérdés. A vád szerint a magyarországi szlovák iskolákban magyar tanítók tanítanak, a szlovák diákokra Bocskai­­ruhát kényszerítenek, a szlovák tanítókat tiszta magyar vidékre helyezik át stb. Felvetik a kérdést, mit szólnának a szlovákiai magyarok ahhoz, ha a kormány a magyar diákságot a Hlinka Gárda egyenruhájába kényszerítené. Konkrét panaszok hangzottak el a Szlovákiában megjelenő szlovák irodalmi termékek bevitelével kapcsolatban felmerült gán­­csoskodásokról. Állítólag ártatlan imakönyveket akartak odaszállíttatni, és a cenzúra ezt nem engedélyezte. Súlyos kifogásokat emeltek a Slovenská Jednota című Érsekújvárott megjelenő hetilap tarthatatlan cenzúráztatása miatt. Kéziratokkal igazolták, hogy teljesen ártatlan, budapesti lapokban megjelent közgazdasági híreket cenzúráztak, sőt egyszer az evangéliumi idézet is a cenzúra áldozatává esett. Kifogásolták, hogy a Slovenská Jednota által indított politikai pártmozgalomról három hétig egyetlen sorban sem emlékezhettek meg, s a cenzúra következetesen kihúzta a párt propagandacikkeit is. Kifogásolták, hogy két év óta hiába szorgalmazták a Slovenská Jednota oldalszámának kibővítését. A jelenle­gi négy oldal helyett mindössze nyolcat szerettek volna adni. Ez irányban háromszor is kér­vényt nyújtottak be, de eredménytelenül. A legutóbbi kérvényt a miniszterelnökség Dulin dr. aláírásával július havában utasította vissza, az oldalszám korlátozására vonatkozó általá­nos rendelkezésre való hivatkozással. Mindezeket le kellett rögzíteni, hogy megismerjük a szlovák kormány érveinek rezervo­­árát és a sorozatos magyarellenes intézkedések okait a szlovák kormány megvilágításában. A szlovákiai magyarság helyzetét e tekintetben csak súlyosbítja az a körülmény, hogy a szlo­vák kormány minden alkalmat kihasznál arra, hogy magyarellenes fenti vádjait szordínó­­sabb módon a rendelkezésre álló sajtó hasábjain, hangosabban a népgyűléseken terjesz­­sze, ugyanakkor pedig magyar részről a védekezésnek legkisebb lehetősége sem áll ren­delkezésre, a sajtóban a cenzúra tesz lehetetlenné minden polémiát, magyar népgyűlések tartása tilos, Esterházy pártvezér parlamenti vagy egyéb megnyilatkozásai pedig ugyancsak a cenzúra prédájává esnek. Ezen tények ismeretében nyomban le kell szögezni azt is, hogy az itteni magyarság saját ügyében teljesen tehetetlen, a Magyar Párt pedig minden igyekezete és jó szándéka elle­nére sem tud védelmet nyújtani a szlovákiai magyarságnak. Kétségtelen, hogy az adott helyzetben a szlovákiai magyarság személyi és vagyoni biztonságának védelmét, a faji 58 Utalás a Keresztény Szlovák Néppártra, amelynek a létrehozásával a magyar kormányzat a magyarországi szlovák politika egységét akarta megbontani. A Budapesthez lojális párt azonban nem tudott szélesebb bázist kialakítani magának. 59 A Dvortšák vezette szlovják mozgalom heti két alkalommal megjelenő lapja. 179

Next

/
Thumbnails
Contents