Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
52 Pozsony, 1941. november 15. Esterházy János levele Bárdossy László magyar miniszterelnöknek, amelyben magyarázatot ad a Magyar Párt regisztrációja kapcsán kialakult félreértésre. Bratislava, 15. novembra 1941 List Jánosa Esterházyho maďarskému premiérovi László Bárdossymu, v ktorom vysvetľuje nedorozumenie, ku ktorému došlo pri registrácii Maďarskej strany. Bratislava, 15 November 1941 Letter of János Esterházy to Hungarian Prime Minister László Bárdossy explaining the misunderstanding concerning registration of the Hungarian Party. Nagyméltóságú Bárdossy László Miniszterelnök Úrnak Budapest Kedves Barátom! Walter Emil közölte velem tegnap este üzeneteidet, mely szerint megdöbbenéssel vetted tudomásul, hogy én a szlovák kormány pártregisztráló végzését az itteni magyarság nevében elfogadtam. Legyen szabad ezzel kapcsolatban a következő felvilágosításokkal szolgálni: Még 1940. október havában, midőn szóbeli tárgyalás folyt köztem és Mach belügyminiszter között a párt regisztrálásával kapcsolatban, Mach belügyminiszter úgy volt csak hajlandó a Magyar Pártot regisztrálni, ha abba az Előtted ismeretes százalékos megszorítások bennfoglaltatnak. Ezzel szemben én a magam részéről azt az álláspontot képviseltem, hogy a pártot úgy kell regisztrálja a szlovák kormány, hogy a már meglévő helyi és körzeti szervezetek a százalékos aránytól függetlenül teljesen szabadon működhetnek, viszont az esetleg a jövőben általunk létesítendő helyi szervezeteknél belementem volna a százalékos megszorításba. Ez utóbbi álláspontomat két szempontból tudom megindokolni. Az első, hogy ma de facto minden nekünk fontos helyen van helyi és körzeti szervezetünk, úgyhogy ha még valahol akarnánk helyi szervezetet létesíteni, ez ténylegesen részünkről majdnem irreálisnak volna nevezhető, mert ott a magyarság nem számaránya, de létszáma jóformán egyenlő a nullával. A másik ok pedig az volt, hogy mivel ismertem a szlovák kormánynak a reciprocitással handabandázó módszerét, legjobb meggyőződésem szerint magyarországi viszonylatban is jó lett volna, ha a tót kormány ilyeténként megköti a kezünket, mert ezzel a ténnyel adott esetben könnyebbé teszem a magyar kormány helyzetét abban az esetben, ha bármikor szándéka volna bizonyos határok közé szorítani a magyarországi szlovákok szervezkedési lehetőségét. Mach belügyminiszter álláspontjából nem akart engedni, én sem voltam hajlandó kompromisszumot kötni, és így az egész ügy tulajdonképpen holtpontra jutott. 171
