Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
egyezményből. Levelében csupán arra kérte Kopeckýt, hogy a vitás pontról, vagyis a nemzetiségek kérdéséről kormánya nevében intézzen egy levelet a magyar kormányhoz, biztosította őt egyúttal arról is, hogy a levél nem kerül nyilvánosságra.244 Az egyezmény végleges szövegét a tárgyalások újrafelvételét követően pártvonalon egyeztették. Rudolf Slánský pártfőtitkár a CSKP KB nevében 1951. július 17-én küldte meg az MDP Központi Vezetésének az egyezmény újabb csehszlovák tervezetét, amit Révai József az MDP titkáraként aláírt augusztus 6-i válaszlevelében azzal nyugtázott, hogy a tervezetet, amely „a magyar tervezetet sok tekintetben pontosabbá teszi, jónak tartjuk és alapjában elfogadjuk”.245 Az egyezmény aláírása elől Kopecký szeptember 29-i levelével hárultak el az utolsó akadályok, aki - igaz, nem a magyar kormányhoz, hanem - az MDP Központi Vezetéséhez címzett levelében megelégedéssel vette tudomásul a magyar egyetértést, s biztosította a magyar felet, hogy a CSKP és a csehszlovák kormány lenini-sztálini nemzetiségi politikája megteremti a feltételeket a magyar nemzetiségű lakosság haladó nemzeti kultúrájának fejlesztéséhez.246 A kulturális egyezmény ünnepélyes aláírására 1951. november 13-án került sor Prágában. A Viliam Široký és Révai József által szignált egyezményből nem csak a kisebbségellenes jogszabályok hatályon kívül helyezésére és az anyanyelvi oktatás biztosítására vonatkozó kitételek maradtak ki, hanem a kisebbségekre történő bármiféle utalás is, olyannyira, hogy az egyezmény három részből és tizenhét cikkelyből álló szövegében egyetlenegyszer sem fordult elő a „nemzetiség” vagy a „kisebbség” kifejezés.247 Az egyezmény aláírása céljából Csehszlovákiába érkezett magyar kormányküldöttség prágai fogadtatása és másnapi füleki útja egyaránt a csehszlovák és a magyar nép barátságának demonstrálása jegyében zajlott. Azt a szívélyes fogadtatást, amelyben a magyar delegációt részesítették, a prágai és pozsonyi jelentések is kiemelték.248 Füredi József főkonzul Révai Józsefnek a füleki zománcedénygyár munkásai előtt elmondott beszédével kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy abban „hivatalos formát adott (...) a magyar kormány álláspontjáról a Szlovákiában élő magyarságot illetően", ami azonban valójában nem volt egyéb, mint annak bejelentése, hogy a magyar kormány a magyar kisebbség helyzetét a lenini-sztálini nemzetiségi politika elvei szerint rendezettnek, a kérdést pedig csehszlovák belügynek tekinti.249 Révai füleki beszéde szimbolikus betetőzését jelentette a kulturális egyezmény aláírásában kifejezésre jutott magyar politikai szemléletváltásnak, aminek hosszú távon az lett a következménye, hogy a kisebbségi kérdés a csehszlovák-magyar államközi és pártközi kapcsolatokban - legalábbis hivatalos formában - jó két évtizeden keresztül általában fel sem merült.250 244 NA ČR, ÚV KSČ, f. 100/24, sv. 96., a. j. 1126. 245 MÓL, MDP, 276. f„ 65. cs„ 206. ő. e.; NA ČR, ÚV KSČ, f. 100/24, sv. 96., a. j. 1126. 246 MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., sz. n./1951. 247 A kulturális egyezmény szövegét - a barátsági szerződés szövegével ellentétben - csehszlovák kívánságra nem hozták nyilvánosságra, s a sajtóban még kivonatosan sem ismertették. Szövege megtalálható: MÓL, PN-TÜK, 47. d., 764/biz.-1951. A kulturális egyezmény megkötése. 248 MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 43. d., 017026/1951. A kulturális egyezmény megkötése; uo. 002766/1951. Révai elvtárs szlovákiai útja. 249 Új Szó 1951. november 16. „Életre, halálra a szlovák paraszttal, a szlovák munkással, a szlovák értelmiséggel!” Révai József magyar népművelésügyi miniszternek a füleki Kovosmaltban mondott beszéde, 6-7. p.; vö. Kiss József: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete... i. m. 6-7. p.; Kiss József: A kisebbségi magyarság... i. m. 16-17. p. 250 Vö. Boros Ferenc: A szlovákiai magyarság az elmúlt évtizedek magyar-csehszlovák kapcsolataiban. Regio 3. évf. (1992) 1. sz. 176. p. 65
