Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
A magyar politikai vezetés a nemzetiségi kérdést megoldottnak és belügynek tekintő internacionalista dogma alapelveinek megfelelően az ötvenes évek elejétől kezdődően tehát már tartózkodott attól, hogy szót emeljen csehszlovák partnereinél a magyar kisebbség érdekében. A nemzetiségi kérdés leértékelődését tükrözték a prágai követség és a pozsonyi főkonzulátus rendszeres éves összefoglaló jelentései is, amelyekben évről-évre egyre kisebb hangsúlyt kapott a nemzetiségi tematika. Amíg a pozsonyi főkonzulátus 1949- es évről készült háromkötetes összefoglaló jelentésének II. kötete 127 oldal terjedelemben teljes egészében a magyar kisebbséggel foglalkozott, részletesen tárgyalva jogfosztásának időszakát és azt követő helyzetét is, addig például a több mint 300 oldalas 1950. évi összefoglaló jelentés már csupán 15, a 157 oldal terjedelmű 1951. évi összefoglaló pedig mindössze 4 oldalt szentelt a magyar kisebbségnek.251 A prágai követség tevékenységében hagyományosan kisebb szerepet kapott a szlovákiai magyarsággal való kapcsolattartás, s jelentéseiben eleve ritkábban jelent meg a nemzetiségi kérdés, évi összefoglalóiból így még inkább eltűnt a kisebbségi problematika. Az 1949. évről készült prágai összefoglaló még például 6, az 1953. évről szóló már csak 2 oldal terjedelemben foglalkozott a szlovákiai magyarság helyzetével, az 1956. évi összefoglaló jelentésnek pedig már egyáltalán nem volt kisebbségpolitikai vonatkozása.252 Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a prágai és pozsonyi külképviselet a továbbiakban ne követte volna figyelemmel a szlovákiai magyarság helyzetét, s jelentéseiben ne adott volna kifejezést esetleges aggodalmainak is. A jelentések hangvételére ugyanakkor jellemző, hogy a nemzetiségi kérdést alapvetően megoldottnak tekintették, a még meglévő hiányosságokat pedig a burzsoá nacionalisták tevékenységének tulajdonították. A magyar könyvesboltok létrehozásának terve Az ötvenes évek legelején a kulturális egyezmény előkészítése és aláírása mellett további olyan kérdések is felmerültek, amelyekben a magyar fél feladta korábbi törekvéseit, s amelyek magyar visszakozással és a csehszlovák álláspont érvényesülésével végződtek. Az egyik ilyen ügy a magyar könyvesboltok létrehozásának kérdése volt. A gondolat a prágai követség részéről merült föl még 1949 februárjában, azzal, hogy a prágai magyar könyvesboltban - a Szovjetunió, a népi demokráciák vagy akár a nyugati államok üzleteihez hasonlóan - információs iroda is működhetne. Bolgár követ 1949. február 11-i jelentése szerint a csehszlovák kormány a magyar kérés elől „aligha térhetne ki”, mivel az barátságtalan magatartásnak minősülne. Az engedélyeztetés rést ütne a csehszlovák kultúrpolitikai monopóliumon, mivel a könyvesbolt működését később ki lehetne terjeszteni Pozsonyra és Kassára is.253 A magyar Külügyminisztérium a felvetést üdvözölte, s főleg a pozsonyi könyvkereskedésjelentőségét hangsúlyozta a szlovákiai magyarság számára, felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy éppen ezért ott nagyobb nehézségekbe is ütközne a létrehozása.254 251 MOL, PF-TÜK, 2. d., 31/1950. A pozsonyi főkonzulátus összefoglaló jelentése az 1949. évről; uo. 3. d., 29/szig.biz.l951-pol., 1950. évi összefoglaló jelentés; uo. 3. d„ 21/szig.biz.l952/pol., Év végi összefoglaló jelentés 1951. évről. 252 MÓL, PF-TÜK, 2. d„ 42/szig.biz.-1950., 1949. évi összefoglaló jelentés; MOL, PN-TÜK, 6. d., 45/1954., 1953. évi összefoglaló; MÓL, PN-TÜK, 17. d., 101/sz.t./1957., 1956-os évi összefoglaló. 253 MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 25. d., 685/1949. Magyar könyvesbolt létesítése Prágában. 254 Uo. 66
