Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Fentnevezett hallgatók kérték, hogy a főkonzulátus szerezze meg számukra a „Légy jó mindhalálig" c. Móricz-darab szövegkönyvét 10 példányban. Kérem a kérést a következő futárral teljesíteni. Mányik főkonzul MOL, KÛM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 00971/1955, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 173 Pozsony, 1955. november 14. Mányik Pál főkonzul jelentése a szlovákiai nemzetiségi politika visszásságairól szerzett értesüléseiről. Szigorúan titkos! Készült 4 pld. Bratislava, 1955. november 14. 3 Központnak 1 Főkonzulátuson Tárgy: Szlovákiai magyarság problémái. 148/szig.titk.l955. November 11-én Bényi elvtárs jelenlétében fogadtam Simái elvtársat, a Kassai kerületi CSE MADOK elnökét és Béres elvtársat, a Kassai kerületi CSEMADOK titkárát. Szokásukhoz híven, minden kérdezés nélkül a csehszlovákiai magyarság életének számos problémájáról tájékoztattak bennünket. Simái elvtárs több ízben hangsúlyozta, hogy ebben az évben ismét erősödött a szlovák sovinizmus. Nézete szerint ez az újabb soviniszta áramlat hosszabb ideig fog tartani, mint az eddigiek és azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi kérdést nem sikerült megoldani. A pártvezetőség bátran és becsületesen igyekszik a szlovákiai magyarság problémáit megoldani, ez azonban meghiúsul a helyi szervek nacionalista magatartásán. Állandó akut kérdés a reszlovakizáltak ügye. Ismeretes, hogy Szlovákiában szín magyarlakta községek és járások lakosai majdnem kivétel nélkül szlováknak vallották magukat és ha ez konkrétan felmerül, ma is így nyilatkoznak. Példa erre a Királyhelmeci járás, ahol a vezető funkcionáriusokon kívül az egész népesség 98 százalékban magyar és 96 százalékban szlováknak vallja magát. Lehetetlen helyzet adódik abból, hogy vezető funkcionáriusok magyar származásukat megtagadják és szlováknak vallják magukat akkor is, ha nem vagy csak törve beszélik a szlovák nyelvet. Szembetűnő ez elsősorban a Szlovák Nemzeti Tanácson belül, ahol olyan képviselők, mint Dénes Ferenc, a Nemzeti Tanács egyik alelnöke vagy olyan képviselők, mint Dobos, Berta stb., akik alig tudnak szlovákul és mindenki magyarnak ismeri őket, szlováknak vallják magukat.809 (Megjegyzem, maga Bacílek 809 Dobos Imre a Nemzetgyűlésnek, Berta János az SZNT-nek a királyhelmeci választókerületben megválasztott képviselője volt. Hivatalosan mindkettőjüket magyar nemzetiségűként tartották nyilván. 522
