Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
ja elsősorban a csehek és szlovákok testvéri barátsága. A barátság elmélyítése érdekében szükséges, hogy a két nép minél jobban megismerje egymás életét, munkájának és kulturális fejlődésének eredményeit. Evégett a közelmúltban Prágában szlovák, Pozsonyban pedig cseh vonatkozású kulturális rendezvényeket tartottak, szakemberek és művészek tettek a két országrészben kölcsönösen látogatásokat. A jövőben még gyakrabban fognak ilyen eseményeket rendezni. A szlovák burzsoá nacionalizmus elleni harc során állandóan kiemelik, hogy Szlovákia iparosításának óriási eredményei - a szlovák dolgozók hősi munkája mellett - a cseh munkásosztálynak és műszaki értelmiségieknek is köszönhetők. Lőrincz Gyula szemináriumi előadásában szintén hangsúlyozza ezt a körülményt. A nagyobb szlovákiai városok felszabadulási ünnepségeinek során a vezetők beszédeiben szintén jelentős helyet foglalt el a burzsoá nacionalista megnyilvánulások bírálata és a nemzetiségi politikában elérte eredmények megvilágítása. Ilyen pl. David elvtársnak Kassán mondott ünnepi beszéde. Általában észrevehető volt, hogy az eredmények részletes bemutatását a szlovák elvtársak a burzsoá nacionalizmus elleni harc egyik formájának tekintik, amivel igyekeznek leleplezni a magyar és ukrán nemzetiség között lábra kapott különféle követelődzéseket. XXX A burzsoánacionalizmus elleni fokozódó harc nagy jelentőséget adott a Csemadok szokásos évi országos közgyűlésének. Az eredetileg december közepére kitűzött V. közgyűlést háromszor halasztották el, míg végül február 5-én és 6-án megtartották Pozsonyban. A közgyűlésen a Csemadok szervezetek 500 küldötte vett részt, a mintegy ötvenezer főt számláló tagság képviseletében. A magyar nyelven megjelenő lapok a közgyűlést megelőzően gyakran hoztak riportokat, apró beszámolókat, amelyek egy-egy község vagy járás magyar nemzetiségű dolgozóinak, illetőleg a Csemadok szervezeteinek a közgyűlésre való készülődését mutatták be. A Csemadok Híradó, a szervezet értesítője (havonta egyszer, sokszorosítva, 20-24 oldalon jelenik meg) teljes mértékben a közgyűlés előkészítésével foglalkozott. Cikkeiben az elmúlt év mérlegét igen biztatónak mutatja. Többször megállapítja, hogy úgy a vezetőség, mint a funkcionáriusok és a tagság igen jól dolgozott. A közgyűlés feladatául valamennyi cikk a szlovákiai magyarság kulturális feladatainak megvitatását jelölte meg. Leszögezték, hogy a Csemadok feladata nemcsak a tagok nevelése és kultúrigényeinek kielégítése, hanem valamennyi magyar nemzetiségű dolgozó kulturális szükségletének ellátása és politikai nevelése. Lőrincz elvtárs elnöki beszámolójával785 - hasonlóan korábbi újságcikkeihez - aláhúzta, hogy a Csemadoknak igen fontos szerepe van a burzsoá nacionalizmus elleni küzdelemben. A magyar nemzetiségűeknek is - éppúgy, mint a szlovákoknak és ukránoknak - meg kell látni a saját soraik között levő ellenséget és mindent meg kell tenniök a nemzeti egység megszilárdításáért. Kitért arra, hogy egyes helyeken a Csemadokból politikai szervezetet akarnak csinálni, amelynek feladata a „magyarok érdekvédelme” lenne. Különösen megnyilvánul ez 785 Lőrincz Gyula beszámolója az Új Szó 1955. február 8-i számában jelent meg „Csehszlovákia dolgozóinak egységéért, a szocialista kultúráért és a békéért" címmel. 503
