Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
154 Pozsony, 1954. november 4. Mányik Pál főkonzul jelentése Karol Bacílek szlovák pártelsőtitkárnál tett bemutatkozó látogatásáról, a nemzetiségi kérdésről folytatott beszélgetésükről. Készült 5 pld. 3 Központnak 1 Nagykövetségnek 1 Főkonzulátuson 28/1954.szig.titk. Szigorúan titkos! Bratislava, 1954. november 4. Tárgy: Látogatás Bacílek elvtársnál. Folyó hó 4-én délután 5 órakor bemutatkozó látogatást tettem Bacílek elvtársnál. Bacílek elvtárs ezen a napon délután érkezett meg Prágából és mihelyt megtudta ittlétemet, azonnal felhívatott telefonon és közölte, hogy 5 órakor meglátogathatom. Bacílek elvtárs mindenekelőtt köszönettel vette Nagy Imre és Boldoczki János elvtársak üdvözletét. Beszélgetésünket rögtön azzal kezdte, hogy a szlovákiai magyar lakossággal vannak még problémák. Ilyen pl. az iskoláztatás kérdése. Gyakori jelenség, hogy a magyarlakta falvakban szlovák iskola felállítását kérik. Ennek az az oka, hogy a magyar lakosság biztosabbnak látja gyermekei jövőjét, ha mindjárt az iskolában megtanulnak szlovákul, mert így módjuk van nagyobb érvényesülésre és továbbtanulásra. Bacílek elvtárs véleménye szerint ez nem helyes, mert mindenképpen biztosítani kívánják, hogy a magyar ajkú lakosság gyermekei magyar tanítási nyelvű iskolákba járhassanak. Ugyanakkor elő fogják segíteni, hogy a magyar gyermekek megtanuljanak szlovákul. Ennek érdekében rövidesen fel fogják emelni a magyar nyelvű iskolákban a szlovák nyelvtanítás óraszámát és el akarják érni, hogy ezekből az iskolákból a magyar és a szlovák nyelvet egyenlően bíró fiatalok kerüljenek ki. Bacílek elvtárs továbbá arról beszélt, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása terén a magyar lakossággal igen jó tapasztalataik vannak. A magyarlakta területeken a kollektivizálás 80-95%-os. Ennek okát Bacílek elvtárs abban látja, hogy amíg annakidején csehszlovák részről kulákokat telepítettek ki Magyarországra, Magyarországról munkások és szegény parasztok települtek át. Az ott lévő lakosság és az új földhözjuttatottak gazdasági felszerelés híján hamarabb voltak hajlandók a szövetkezés útjára lépni. A szövetkezeti mozgalom elindítója és alapja tehát a szlovákiai magyar lakosság. Bacílek elvtárs kiemelte, hogy a magyarok jól értenek a földhöz. Elő is fordul, hogy nem hajlandók szlovákokkal közös termelőszövetkezetet alakítani, mondván, hogy a szlovákok nem értenek a földhöz. Itt persze arról van szó, hogy az északi területekről délre települt szlovákok a kukoricatermeléshez értenek inkább. A magyarok és a szlovákok tehát általában külön csoportokat alkotnak. A Pártnak az a törekvése, hogy a magyarok és szlovákok általában közös szövetkezetekben működjenek együtt. Érdeklődésemre megjegyezte, hogy a nyelvtudás nem játszik ebben szerepet, mert Szlovákiában a magyarok általában éppen úgy tudnak szlovákul, mint a szlovákok magyarul. Bacílek elvtárs ezt a kérdést azzal zárta le, hogy a magyarokkal általában nincs baj, ez azonban nem vonatkozik az értelmiségre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nézete sze-484
