Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
rint a burzsoá nacionalizmus legalább annyira megtalálható a szlovákok között, mint a magyarok között és ez jelent is számukra gondot. Amikor beszélgetés közben hivatkoztam a szlovákiai Pravda egyik szeptemberi számában megjelent vezércikkre,760 amely a burzsoá nacionalizmus, valamint a szociáldemokratizmus elleni ideológiai harc kérdésével foglalkozott, Bacílek elvtárs közölte, hogy ezt a cikket ő írta. A továbbiakban Bacílek elvtárs arról beszélt, hogy a szlovákiai magyar lakosság igen sok jó kádert adott a Pártnak. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után a káderek jó része a Csehszlovák Köztársaságba menekült, ahol a Párt szabadabban működött. A Párt Szlovákiában legjobban és legrégebb idő óta a magyar elvtársakra tudott számítani. Megemlítette, hogy pl. a Csallóközben, de különösen a komáromi üzemekben élő tömegekre a Párt mindig számíthat. Egyéb kérdések kapcsán Bacílek elvtárs közölte, hogy a Rákóczi hadnagya című filmet nem engedik bemutatni. Igen nagy visszatetszést keltett, hogy jóllehet a film Szlovákia területén játszódik, amelynek ukrán és szlovák népe komoly tömegeit alkotta Rákóczi seregének, csupán egy szlovák szerepel és az is áruló (Suhajda). A film soviniszta demonstrációkra adott alkalmat. Pozsonyban és Kassán pl. a film vetítése közben a nézők zajongtak és közbekiabáltak, hogy nincs szükség a szlovák feliratozásra. A dolog különben igen sajnálatos, mert a film szép és témájából igen jó közös filmet lehetett volna készíteni. A Rodná zem (Szülőföld) című új szlovák filmet Bacílek elvtárs sikerültnek tartja, de veszít az értékéből azáltal, hogy nincs cselekménye és töredékes. Bacílek elvtárs ezután arról tájékoztatott, hogy egy huszita tárgyú film készül, amelynél vigyázniok kell, hogy ne essenek abba a hibába, amelyet mi a Rákóczi hadnagya c. film esetében elkövettünk. A film fővonalában az áll, hogy a huszita seregeket a cseh nemesség legyőzi s a seregek maradványai Szlovenszkó területére húzódnak. A film ki fogja domborítani e vallási mozgalom szociális jellegét: a Szlovenszkóba vonult huszita seregek felszabadítják a várak jobbágynépét. Ekkor azonban szembekerülnek Hunyadival, aki megveri őket. Nehéz problémát jelent számukra az, hogy Hunyadi, akit ebben az esetben a nemesség képviselőjeként ábrázolnak, ne kerüljön helytelen megvilágításba. Nehéz dolog helyesen ábrázolni azt a tényt, hogy a történelemben progresszív szerepet játszó Hunyadi, aki megverte a törököket, a progresszív mozgalom, a táborita testvérek ellen fordul, Giskra ellen harcol. Hangsúlyozta: vigyázni fognak arra, hogy a film ne sértse Hunyadi alakját is jelentőségét. Egyébként ezt a problémát a film azzal fogja ellensúlyozni, hogy a szétvert huszita seregek maradványai Dózsa seregében folytatják a harcot. Megjegyeztem, hogy véleményem szerint ez a film - ha ez a probléma helyesen lesz megoldva - nagyon jó hatású lesz Magyarországon. A beszélgetés során szóba került a CSEMADOK népi együttese, amiről Bacílek elvtárs elismerően nyilatkozott. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a SĽUK-ot, a CSEMADOK együttesét és az ukrán népi együttest közös irányítás alá kívánják vonni. Az együttesek természetesen külön városokban fognak működni (Komárom, Prešov761). Úgy gondolják, jó hatású lesz, ha ezeket az együtteseket együtt fogják felléptetni. Igen jó gondolatnak tartaná Bacílek elvtárs, ha ezt az összevont együttest elvinnénk Magyarországra, azt követőleg 760 A jelzett frás a Pravda 1954. szeptember 29-i számában jelent meg Neustať v boji proti prejavom buržoáznych ideológií (Nem lankadni a burzsoá ideológiák megnyilvánulásai elleni harcban) címmel. 761 Eperjes 485
