Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
135 Pozsony, 1953. szeptember 12. Füredi József főkonzul jelentése a Csemadok IV. országos közgyűlésének előkészületeiről, a közgyűlés titkári beszámolójának megvitatásáról a pozsonyi pártközpontban. Készült 5 old.-ban 3 pld. Központnak 1 ” Követségnek 1 ” Konzulátuson SZIGORÚAN TITKOS! 97/szig.titk,1953.l. Pozsony, 1953. szeptember 12. Tárgy: CSEMADOK-közgyűlés. F. évi szeptember 11-én a Pártközpontban Michalička elvtársnál megvitatták a f. évi október 3-4-én megtartandó CSEMADOK-közgyűlés titkári beszámolóját. Az értekezleten megjelent Lőrincz elvtárs is, aki egyébként még szanatóriumban van kezelés alatt. A titkári beszámolóban a CSEMADOK mint tömegszervezet van említve, amit kifogásoltak a párt részéről, mondván, hogy a CSEMADOK csak kultúregyesület. A CSEMADOK-vezetők érveire végül úgy határoztak, hogy a CSEMADOK bead egy kérvényt a párthoz, amelyben kéri a tömegszervezetté való átminősítést. Bizonytalan azonban, hogy ez sikerülni fog, mert egy időben Široký élesen ellenezte azt, hogy a CSEMADOK felvegye a szövetség nevet a címében. Ismét nagy vitát váltott ki a hazafiság kérdésével kapcsolatban az, hogy a titkári beszámolóban mint nemzeti hősöket Petőfit, Kossuthot említik. A párt részéről ismét kihangsúlyozták, hogy ez helytelen irányítás és arra kell törekedni a CSEMADOK-nak, hogy a saját hazájának, Csehszlovákiának a nemzeti hőseit népszerűsítse, amely mellett mint a haladás kimagasló harcosait természetesen Petőfit stb. is lehet megemlíteni. A párt részéről helytelenítik, hogy az itt élő magyarok Magyarországról várják az irányítást kulturális vonatkozásban. A CSEMADOK vezetői ebben a kérdésben azzal érveltek, hogy Csehszlovákiában magyar nyelvre nincsenek feldolgozva mindazok a kulturális anyagok, amelyek a szocialista, realista kultúra fejlesztését itt lehetővé tennék, ezért szükségük van a magyarországi segítségre. Ez a kérdés mindig visszatér, mert véleményem szerint mindez ideig nem lett világosan, félreérthetetlenül tisztázva a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra kérdése Csehszlovákiában. A párt és egyéb hivatalos szervek láthatóan félnek attól, hogy az itt élő magyarság a haladó hagyományaira támaszkodjon, ugyanakkor az itt élő magyarok között is tapasztalható az egyoldalú, nacionalista nézet, hogy teljesen mellőzi a cseh és a szlovák hagyományok ápolását. A CSEMADOK vezetői javasolták, hogy a CSEMADOK-közgyűlésre hívják meg az abban az időben Csehszlovákiában tartózkodó Illyés Gyulát, akinek a „Föltámadott a tenger” c. filmjét is bemutatták a közgyűlés küldötteinek. A párt hozzájárult ehhez. Füredi főkonzul MÓL, KŰM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 00226/2/1953, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 447
