Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
136 Pozsony, 1953. szeptember 23. Füredi József főkonzul újabb jelentése a Csemadok IV. országos közgyűlésének előkészületeiről, a közgyűlés beszámolóinak és a Csemadok feladatának vitájáról. Készült 5 pld.-ban 3 pld. Központnak 1 ” Követségnek 1 ” Konzulátuson SZIGORÚAN TITKOS! lOO/szig.titk.1953.1. Pozsony, 1953. szeptember 23. Tárgy: CSEMADOK-kal kapcsolatos értesülések. Melléklet: 1 drb. Az utóbbi időben több alkalommal beszélgettem Lőrincz elvtárssal a CSEMADOK-közgyűlés előkészületeiről. Lőrincz elvtárs közölte, hogy a közgyűlési beszámoló körül a Pártközpontban nagy viták folynak már hetek óta. Úgy látszik, a Párt nagy súlyt helyez a CSEMADOK feladatának tisztázására, mert elégedetlenek sok dologgal a CSEMADOK-kal kapcsolatban. Michalička elvtársnál megtartott több megbeszélés alkalmával akörül folyt a vita, hogy a dél-szlovákiai magyarok ünnepi alkalmakkor és általában a dekorációnál a magyar zászlót használják és ezzel tüntetőén azt akarják kifejezni, hogy Magyarországot tekintik hazájuknak. Lőrincz elvtárs elismeri, hogy ez helytelen, azonban ezt parancsszóra nem lehet megváltoztatni, csak úgy, ha a párt és minden egyéb szerv többet foglalkozik az itt élő magyarság felvilágosító munkájával és biztosítja meggyőzően számukra mindazokat a jogokat és lehetőségeket, amelyek alapján ezek a nacionalista megnyilvánulások megszüntethetők. Helytelen véleményem szerint is, hogy ennek a kérdésnek a megoldását kizárólag a CSEMADOK feladatának tekintik, és állandó támadások érik emiatt a CSEMADOK vezetőit. A CSEMADOK feladatának a tisztázásánál Michalička elvtárs kihangsúlyozta, hogy a CSEMADOK csak kultúregyesület, tehát nem tartozik a feladatai közé a politikai népnevelő munka. Nem foglalkozhat az üzemi dolgozók kultúrnevelésével, mert ez a szakszervezet feladata és így végig azt bizonygatták, hogy a CSEMADOK ne avatkozzon az egyéb tömegszervezetek munkájába. Amikor Lőrincz elvtárs megkérdezte, hogy végül mi a CSEMADOK feladata, Michalička elvtárs azt válaszolta, hogy a CSEMADOK-nak harcolni kell a magyarok között meglévő nacionalizmus ellen. Ismételten hangoztatják, hogy a CSEMADOK ne Budapestet tekintse kultúrközpontjának, hanem Prágát. Lőrincz elvtárs már több ízben átdolgozta a közgyűlési beszámolókat, mert mindig újabb kifogásokat emelnek egyes részek ellen, amelyek szerintük félremagyarázásra adhatnak alkalmat. Az egészből az tűnik ki, hogy némi idegességgel és bizalmatlansággal kezelik az itt élő magyarság magatartását, holott véleményem szerint erre nincs semmi ok, mert viszonylag éppen a magyarok részéről látjuk a legtöbb kezdeményezést és bizalmat a szövetkezeti vonalon a mezőgazdaságban és az üzemekben. Az új iskolareform következtében meg kellett volna szervezni az előirányzott tervek szerint 18 helyen a 11 éves magyar nyelvű iskolákat, ehelyett csak nyolc helyen lett úgy 448
