Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
mint hivatásos kultúrmunkás működik részben a járási nemzeti tanácsok667 népnevelői osztályán, részben a Csemadok helyi csoportjaiban. Fizetésük átlag 4.000 Kčs, amihez még hozzájönnek a napidíjak. Egynéhányan a Tájékoztatás- és Közoktatásügyi Megbízotti Hivatalban kaptak beosztást. Még ez év folyamán újabb ilyen tanfolyamot rendez a Csemadok, melynek résztvevőit ugyancsak a helyi szervezetek és a népnevelők fognak kiválogatni. Mint ebből is látszik, mindjobban kezd érvényesülni a demokratikus centralizmus, de a legjobb példája ennek a közgyűlésre kiküldött delegátusok megválasztása volt. Helyenkint kisebb-nagyobb viták és harcok is voltak a kiküldendő delegátust illetően. S hogy ezek a delegátusok nagyrészt ki is érdemelték a nép bizalmát, azt megmutatta a közgyűlés. Amikor pl. a Somorjai járás küldötte, Patócs elvtárs a sztálini-lenini nemzetiségi politika elméleti fejtegetésével megpróbálta felszítani azokat a rossz érzéseket, amelyeket még a múlt, a nemzetiségi elnyomás hagyott az itt élő magyarságban, a Csemadok közgyűlésének résztvevői tüntetőleg elítélték ezt a hangot és több felszólaló kihangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók nem gondolkodnak így, sőt Dr. Sas Andor egyetemi tanár megválaszolta ezt saját tapasztalatával - elmondta, hogy sok esetben a magyarság nem is él jogaival, mert pl. az egyetemen, ahol ő is tanít, magyar nyelvű tanszék van és az előadásokat évfolyamonkint csak 3-4 hallgató látogatja. A Csemadoknak most már nem kell harcolnia azért, hogy magyar iskolák legyenek, hanem inkább azért, hogy ezekben az iskolákban tanulók is legyenek. - A másik a sajtó kérdése. Amíg nem volt magyar újság, addig sok panasz hangzott el, hogy nem olvashatnak magyar betűt. Most megvan a magyar hetilap, napilap stb. és egész csekély az előfizetők száma. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy Široký elvtársnak az SZLKP Központi Bizottsága ülésén elhangzott beszéde alapján megindult a pártsajtó-előfizető toborzás. Ennek keretén belül folyik az Új Szó-előfizetés toborzás is. A Csemadok helyi csoportjai tevékenyen vesznek részt úgy a Pravda, mint az Új Szóra való előfizetésben, sokhelyütt felajánlásokat is tesznek ilyen értelemben. (Nem sikerült megállapítanom, hogy eddig hány előfizetőt szerzett a Csemadok.) A pártsajtó-előfizetők toborzása nem egy helyen párhuzamosan folyt a békeív-aláírási akcióval. A Csemadok ebből is tevékenyen kivette a részét és ugyancsak felajánlási formában agitkettősök alakultak, amelyek a magyarlakta községekben sok esetben megszerezték az egész falu aláírását a békeívre. A békeív-aláírási akción kívül a Csemadok egyes helyi csoportjai, főleg ott, ahol jól dolgozott a pártszervezet is, maga szervezte meg a békemeneteléseket. - A sajtóterjesztés nem egyszeri, időben korlátolt akciója a Csemadoknak. Januárban indították meg a „Tartós békéért, népi demokráciáért!” hetilapra az előfizető-toborzást. Eddig 2.800 előfizetőt szereztek és az akció kezdete óta a Komáromi járás jár az élen. A közgyűlésen Fellegi főtitkár feladatul tűzte ki erre az évre az 5.000 előfizető megszerzését és ez a szám reálisnak bizonyul, számításba véve a Csemadoknak most meginduló nagy fellendülését. Mi tette lehetővé és szükségessé, hogy a Csemadok ilyen hirtelen lendületet vett és vehetett? A Csemadok II. közgyűlésén, amelyet e hó 23-24-én tartottak meg ünnepélyes keretek között, Bacílek elvtárs ezt azzal magyarázta, hogy a Párt, amely leszámolt saját soraiban a burzsoá nacionalistákkal, a nemzeti egyenlőség és egyenjogúság alapelvei által irányítva elvárja a magyar dolgozóktól, hogy segítsék a Pártot abban, hogy felnevelje az új magyar embert, aki kulturálisan érett, politikailag öntudatos, más nemzetiségekkel össze667 Helyesen: járási nemzeti bizottságok. 372
