Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Élénk kultúrtevékenységet fejtett ki pld. a Csemadok pozsonyi helyi csoportja, amely falujáró tevékenysége után február 8-án kultúrgárdájával Pozsonyban is bemutatkozott és március 11-én a pozsonyi cérnagyárban tartott magyar és szlovák nyelvű kultúrelőadást. A magyar nemzetiségű ifjúság is kezdi levetni passzivitását és fokozottabb mértékben kezd szervezkedni a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (ČSM) keretein belül. A magyar tagozat célkitűzéseit ismertette az Új Szó január 4-i számában,605 amely szerint az ifjúságnak saját anyanyelvén szocialista kultúrnevelést kell adni, ki kell mélyíteni a barátságot a magyar és szlovák ifjúság között és példát kell mutatni a gazdasági terv teljesítésénél is. Ifjúsági oktatók és szervezők részére kéthetes magyar nyelvű tanfolyam volt Kňažicén606 és Pudmericén607 állandó oktatóképző tanfolyam működik magyar nemzetiségű ifjak részére, ahol március 12-én már a harmadik kéthetes tanfolyam indult meg. Az ifjúság kérdéseivel állandóan foglalkozik az Új Szó melléklete, az Ifjúsági Szemle. Részben a KSS Elnökségének határozata következtében szlovák részről fokozottabb előzékenység mutatkozik minden Magyarországgal kapcsolatos kultúrmegnyilatkozás terén is. Szlovák részről a legmesszemenőbb támogatást nyújtották a Magyar Népköztársaság dokumentációs kiállításának megrendezésével kapcsolatosan, amely március 15-én nyílt meg (meghosszabbítás után április 11-ig tartott) és 40.000 érdeklődő tekintette meg. Gergely Sándor: „Vitézek és hősök" című színművét először Eperjesen mutatták be, majd Pozsonyban a bemutató előadás március 3-án volt és azóta is szerepel a pozsonyi Nová scéna608 műsorán. Március 1-én a Tátrai kvartett vendégszerepeit Pozsonyban. A szlovákiai magyarságot érintő törvényes rendelkezés 1950. év első negyedében nem történt. Nagyobb jelentősége a belügyi megbízott 1950 januárjában kiadott utasításának volt, amely lehetővé tette, hogy azok a magyar nemzetiségű személyek, akik a 245/1948 sz. törvényben előírt határidőn belül nem rendezték csehszlovák állampolgárságuk kérdését, utólag az általánosaknál előnyösebb feltételek mellett a legrövidebb időn belül honosítás (naturalizáció) útján szerezhettek csehszlovák állampolgárságot. Belügyi vonalon sor került a 245/1948 sz. törvény 1. §-a 3. bekezdés alapján összeállított azon 1500 személy nevét tartalmazó névsor felülvizsgálására is, akiket a csehszlovák állampolgárságból kizártak. Mint ismeretes a törvény azokat zárta ki a csehszlovák állampolgárságból, akik „súlyosan vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen”, viszont a gyakorlatban nem ezen az alapon, hanem gyakran soviniszta szempontok figyelembevételével állította össze a pozsonyi Belügyi Megbízotti Hivatal az 1500 személy névjegyzékét. A névjegyzék felülvizsgálása többé-kevésbé megtörtént és pontos számszerű adatok hiányában becslés szerint az érintett személyek 2/3 része utólag megkapta a csehszlovák állampolgárságot. A szlovákiai magyarság az 1950. év első negyedében kezdett belekapcsolódni a közigazgatás irányításába is. Míg eddig a 45/1945 sz. kormányrendelet kizárta a magyar nemzetiségűeket a nemzeti tanácsokba609 való választás aktív és passzív választójogából, 605 A lap Ifjúsági Szemle című mellékletének Újesztendő hajnalán című írásáról van szó. 606 Zsitvakenézen 607 Gidrafán 608 Új Színpad 609 Helyesen: nemzeti bizottságokba. 323
