Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A reszlovakizáció kérdését részletesen a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az állampolgársági törvény végrehajtása során állítólag hivatalos, de ellen nem őrizhető adatok szerint 160.000 szlovákiai magyar nemzetiségű személy tette le az állampolgársági fogadalmat és 350-400 ezer - mint reszlovakizált - nyerte el a csehszlovák állampolgárságot. A 245/1948 sz. törvény rendezte a szlovákiai magyarság túlnyomó többségének csehszlovák állampolgársági kérdését és kilátás van arra, hogy a rendezetlen esetek legnagyobb része is utólag elintézést nyer könnyített honosítási eljárás során. A törvény legnagyobb hibája és súlyos sérelmek okozója, hogy nem tartja fenn a csehszlovák állampolgárság folytonosságát, hanem új állampolgárság szerzését tette csak lehetővé. b) A megbízhatósági igazolványok kérdése is rendeződött az 1949. év során. A megbízhatósági igazolványok, amelyek általában az igazolási eljárást helyettesítik, az élet majdnem minden megnyilvánulásának ma is előfeltételei. Megbízhatóság igazolvány kell közalkalmaztatáshoz, magánalkalmaztatáshoz, iparjogosítványhoz, orvosi, vagy ügyvédi gyakorlat folytatására, stb. Míg az 1945. november 12-én kiadott 297/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet szerint magyar nemzetiségű személy nem kaphatott megbízhatósági igazolványt, addig az 1949. február 14-én kiadott 379/1949 sz. szlovák belügyi megbízotti hirdetmény kimondja, hogy a megbízhatósági igazolvány kiadható olyan magyar nemzetiségű személyeknek, akik a 245/1948 sz. törvény alapján csehszlovák állampolgárságot szereztek, mégpedig ugyanolyan feltételek mellett, mint a cseh vagy szlovák nemzetiségű személyeknek. c) A mezőgazdasági ingatlanok elkobzásával kapcsolatosan 1948. november 4-én 26/1948 sz. alatt a szlovák Megbízotti Testület rendeletet adott ki, amely szerint azoknál a magyar nemzetiségű személyeknél, akik a 245/1948 sz. törvény alapján csehszlovák állampolgárságot szereztek, akik maguk gazdálkodnak és ingatlanaikat rendesen művelik meg és akiknek elkobzott vagyona juttatva még nem lett, a vagyonelkobzás alól 50 hektárt meg nem haladó ingatlant mentesíteni kell. A rendelet ugyan 1948 végén jelent meg, azonban a végrehajtása az 1949. évre esett, mivel csak 1949. február 17-én lehetett megállapítani, hogy kik szereztek állampolgárságot a 245/1948 sz. törvény alapján. A rendelet szerint a mentesítésnek ex lege hivatalból kellene megtörténnie és míg az 1949. év első felében a Földmívelésügyi Megbízotti Hivatal tényleg nagy számban ki is adta ezeket a mentesítéseket, 1949 nyara óta a mentesítések kiadása szünetel, sőt a már elkészített mentesítő határozatokat sem kézbesítik ki. A rendelet azokra az esetekre vonatkozik, amikor juttatás még nem történt - ez az esetek 90%-a -, nem intézkedik azokról az esetekről, ahol a juttatás megtörtént, tehát az esetek 10%-áról és természetesen nem tartalmaz restitúciós és kártérítési intézkedéseket. A mezőgazdasági ingatlanok elkobzásának részletezését az 5. sz. melléklet tartalmazza. d) Azoknak a közalkalmazottaknak, nyugdíjasoknak és kegvdíiasoknak a helyzetéről intézkedik az 1949. február 23-án meghozott 63/1949 sz. törvény, akik a Magyarországhoz csatolt dél-szlovákiai, illetve kárpátaljai területeken maradtak vissza ezeknek a területeknek Magyarországhoz való csatolása után. A törvény szerint a közalkalmazottaknak a szolgálati viszonya [a] dél-szlovákiai terület Magyarországhoz való csatolásának napjával megszűntnek tekintendő és a nyugdí303
