Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
jasok és kegydQasok ezzel a nappal elveszítik nyugdíjra, illetve kegydíjra való igényüket. Bár a törvény minden közalkalmazottra, nyugdíjasra, vagy kegydíjasra vonatkozik nemzetiségre való tekintet nélkül, a magyar nemzetiségűekkel szemben külön elbánást ír elő. A törvény törvényes kivitelezést engedélyez azok részére, akik a Magyarországhoz csatolt területet elhagyták és a szlovák állam területére költöztek. Természetesen ilyen magyar nemzetiségű személy aligha akad. Törvényes kivételezettségben tehát magyar nemzetiségű nem részesülhet. A törvény adminisztratív kivételezést is engedélyez, azonban a kivételezés nem adható meg annak, aki a 33/1945 sz. elnöki rendelet szerint csehszlovák állampolgárságát elveszítette. Az elnöki rendelet szerint minden magyar nemzetiségű személy elveszítette csehszlovák állampolgárságát, tehát adminisztratív kivételezés magyar nemzetiségűnél nem lehetséges. Ennek a rendeletnek a hatása gyakorlatban is megmutatkozott, mert az 1945-ben magyar nemzetiségük miatt elbocsátott tanítókat újból kellene alkalmazni tekintettel a magyar elemi iskolák megnyitására és tekintettel a magyar tanítóhiányra, azonban újbóli alkalmaztatásukat ez a törvény lehetetlenné teszi. A csehszlovák hatóságok maguk sem tudják, hogy hogyan hajtsák végre a törvényt és a törvény alapján benyújtott kérelmek a pozsonyi központi hivataloknál hevernek már egy fél éve és még csak iktatásuk sem történt meg. (Ez a helyzet pld. a pozsonyi Pénzügyi Megbízotti Hivatalnál a nyugdíjasok ügyében, továbbá az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalban, ahol több mint 300 magyar pedagógus kérvénye vár elintézésre.) e) A vagvonelkobzási rendeletet módosító 1949. március 23-án meghozott 84/1949 sz. törvény ugyan nem tartalmaz kifejezetten diszkriminációs rendelkezést, de módosítja a magyar nemzetiségűek minden vagyonának elkobzását kimondó 108/1945 sz. elnöki rendeletet, a módosítás azonban egészen lényegtelen és a magyar nemzetiségűeket nem érintő kérdésekre vonatkozik, de a magyarellenes intézkedéseket teljes egészükben fenntartja annak ellenére, hogy a novellával a magyarellenes intézkedések is hatálytalaníthatok lettek volna. Ellenkezőleg a novella felhívja a figyelmet az alaptörvényre és így újra felszínre kerül ennek diszkriminációs intézkedése és így a novella felhívja a figyelmet arra, hogy a magyarellenes intézkedések még mindig érvényben vannak. II. Hatósági intézkedések a) A csehországi munkaszolgálatra való elhurcolás volt talán a legsúlyosabb sérelem, amely az 1946/1947 év folyamán a csehszlovákiai magyarságot érte. Ez a kérdés többé-kevésbé rendeződött az 1949. évfolyamán. 1948. második felében a csehszlovák állam kötelezettséget vállalt arra, hogy az 1946/1947 évek során Csehországba kényszermunkára elszállított magyar nemzetiségűeket legkésőbb 1949. március 1-én585 államköltségen visszaszállítja régi szlovákiai lakóhelyükre és visszahelyezi eredeti birtokukba. A hazaszállítás 1949 elején meg is indult és akadozva, de 1949 májusáig tényleg be is fejeződött és minden csehországi munkaszolgálatos, aki nem akart önként Csehországban maradni, visszakerült Szlovákiába. 585 A deportáltak hazaszállításának kijelölt végső határideje 1949. május 1. volt. 304
