Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

közéleti tényezők - akik eddig is fékezőleg hatottak - s akik politikai ténykedéseinek csőd­je a napnál is világosabb s akikről el sem képzelhető, hogy valamikor is önkritikát gyako­roljanak - még az eljövendő párttisztítás során is átmentsék magukat. (Itt Pavlík, Okáli, Husák megbízottakra célzott.) A mellékelt beszéd szövegét először csak felolvasta, majd - midőn célzást tettem arra, hogy szívesen venném, ha azt rendelkezésemre bocsájtaná - azzal a megjegyzéssel adta át, hogy nagyon bizalmasan kezeljem, mivel, bár semmi olyat nem tartalmaz, amit a magyarországi elvtársak előtt titkolni kellene, vagy lehetne, mégis kellemetlen volna részé­re az, ha erről bárki tudomást szerezne. Vándor József I. o. konzul Melléklet Olyan kérdéssel akarok foglalkozni, amely már tulajdonképpen a megoldás stádiumában van és alá van rendelve főcélunknak, a szocializmus építésének. A déli határvidéken élő magyar polgártársaink kérdéséhez akarok hozzászólni. Szükségesnek tartom ezt azért, mert ez a kérdés összefügg mindazon problémákkal, melyek az 5-éves terv keretében fel­merülnek és építő programunk fontos szakaszát képezik. Meg kell állapítanom, hogy kormányunk, népi demokratikus rendszerünk ezt a kér­dést közmegelégedésre, a lenini-sztálini elvek szellemében oldotta meg. Magyar nyelvű pol­gártársaink egyenjogú polgárai a köztársaságnak. Van kultúregyesületük, vannak magyar nyelvű népiskoláik, van magyar nyelvű napilapjuk, az Új Szó. A magyar nemzetiségű ifjak­nak és nőknek is meg van adva a lehetőség, hogy saját anyanyelvükön biztosítsák kulturá­lis fejlődésüket. Szóval alapjában megváltozott a lakosság ama részének a helyzete, mely 4 éven át bizonytalanságban élt és sok keserű pillanatot kellett átszenvednie. Ma már foko­zatosan likvidálódnak a soviniszta gyűlölet maradványai, amelyek akadályozták a szlovák és magyar nép együttműködését a vegyes lakosságú járásokban. Sok helyen ezen a téren megvan az egyetértés, a jóakarat a testvéri együttműködésre és a nacionalista előítéletek eltávolítására. De sok hely van még, ahol a burzsoá nacionalizmus csökevényei ellen nem folyik szívós és rendszeres kampagne, ahol az alsóbb szervek a felsőbb hivatalos szervek világos és helyes utasításai ellenére lehetetlen akadályokat gördítenek azon jogok gyakorlati meg­valósítása elé, amelyeket törvény biztosít a magyar nemzetiségű polgárok számára. Olyan egyszerű, természetes, elemi jogok biztosítása terén, mint például a magyar kultúregyesü­­letek alapítása, vagy magyar tannyelvű elemi iskolák létesítése a vegyes lakosságú közsé­gekben, egyes helyi tényezők megengedhetetlen túlkapásokra ragadtatják magukat. Nem ritka eset, hogy a CSEMADOK helyi csoportját szervező elvtárs lakásán megjelennek a köz­­biztonsági szervek, „nyomozni” kezdenek, jegyzőkönyvet vesznek fel, mintha büntetendő cselekményt követett volna el. Másfelől a reakció nagyítja és felfújja ezeket az eseteket és saját céljaira igyekszik felhasználni azokat. Feladatunk és népi demokratikus köztársaságunk minden becsületes polgárának feladata, megfelelő módon harcolni ezek ellen a zavartkeltő tünetek ellen akár az egyik, akár a másik részről nyilvánuljanak is meg, hogy el legyenek távolítva a naciona­lista szűkkeblűség és a soviniszta összeférhetetlenség gátjai. Meg kell teremteni a testvéri 275

Next

/
Thumbnails
Contents