Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
53 Prága, 1949. október 7. Részlet Szkladán Ágoston követ 1949. szeptemberi összefoglaló politikai jelentéséből. 539/biz.-1949-2. Prága, 1949. október 7. Tárgy: Szeptemberi összefoglaló politikai jelentés. [...] Magyar-csehszlovák kapcsolatok A szeptemberi magyar-csehszlovák kapcsolatok közül jelentőségben kétségtelenül kiemelkednek a kulturális téren vezetett tárgyalások, azok a megbeszélések, amelyek részben kulturális egyezmény megkötésére, részben a prágai és pozsonyi, illetve a budapesti és békéscsabai könyvesboltok felállítására vonatkoztak. E tárgyalásokról sok jót mondani nem lehet. A könyvesbolt kérdésében csehszlovák részről már régóta halogató taktikát folytatnak, nyilvánvaló, hogy legszívesebben nem állítanák fel a könyvesboltokat, legalább is a szeptemberi megbeszélések erre mutatnak. A kultúregyezményt egészen mostanáig viszont éppen csehszlovák részről forszírozták, ezért meglepő, hogy Nejedlý iskolaügyi miniszter éppen most vetette fel, hogy véleménye szerint nincs is szükség kultúregyezményre. Igaz, hogy kulturális kapcsolatok kultúregyezmény nélkül is vannak (Nejedlý erre hivatkozott), szeptemberben pl. két magyar filmet, a Tüzet és a Talpalatnyi földet mutattak be Csehszlovákiában (különösen az utóbbinak volt nagy sikere. A Tűz elég fanyalgó kritikát kapott, viszont pl. Prágában meglehetősen sokáig játszották) Ezenkívül Gottwaldovban magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg, megjelent cseh nyelven Illés Béla Kárpáti rapszódiája. Ugyanakkor Magyarországon nagy sikerrel vendégszerepeit a prágai filharmonikus zenekar, szlovák részről 10 vándorkönyvtárat adtak át ünnepélyesen a magyarországi szlovákoknak. A sportkapcsolatok is igen erősek voltak. Mindez azonban természetesen nem jelentheti, hogy nincs szükség kultúregyezményre, mert hiszen a meglévő kapcsolatoknak új lendületet ad és túl a gyakorlati szemponton, politikai szempontból is jelentős esemény. Nejedlý véleménye természetesen nem jelneti, hogy a csehszlovák kormány nem akar és nem fog kultúregyezményt kötni. Annyit azonban mindenesetre jelent, hogy legalábbis egyesek húzódoznak tőle. Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha azt gondolom, hogy ennek a húzódozásnak alapvető oka az, hogy csehszlovák, vagy talán inkább szlovák részről nem akarják bevenni az egyezménybe a magyar iskolák kérdését és tudják, hogy mi ezt kívánjuk. A csehszlovákiai magyar kisebbség problémái szeptember folyamán ismét előtérbe tolódtak, mégpedig nem megnyugtató módon, pedig hosszú hónapokon keresztül ez a probléma biztatóan haladt a megoldás felé. Nyilvánvaló, hogy itt ugyanannak a jelenségnek két oldaláról van szó. Nem lehet véletlen, hogy ugyanakkor tapasztalunk váratlan merevséget a kultúregyezmény és folyamatos merevséget a könyvesboltok kérdésben, amikor napirendre kerül a magyar iskolák kérdése és a megbízhatatlanok kitelepítése. Ami az elsőt illeti, itt látszatra jó a helyzet: a pozsonyi Megbízottak Testületé határozatot hozott a magyar 240
