Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

nyelvű tanítás megjavításáról és magyar tankönyvek nagyobb számú kiadásáról, Novomeský iskolaügyi megbízott pedig bejelentette, hogy idén már 267 osztályban fognak magyarul tanítani.533 Függetlenül attól, hogy ez is kevés, egyáltalán nincs biztosítva, hogy legalább ebben a 267 osztályban tényleg megindul a magyar nyelvű oktatás. Szlovákiából nyugtalanító hírek érkeznek arról, hogy a magyar iskolák nagy részét a valóságban még mindig nem nyitották meg, hogy számos iskolát tataroznak és a tatarozással csak akkorra lesznek készen, amikorra a magyar gyermekek már beiratkoztak szlovák iskolákba.

Az iskolakérdésnél azonban súlyosabb az úgynevezett megbízhatatlanok kitelepítésének kérdése. A pozsonyi Megbízotti Testület úgy határozott, hogy befejezi a visszatért deportáltak letelepítését és gondoskodik vagyonjogi helyzetük rendezéséről.534 Ezt a dicséretes tervet azonban úgy látszik akképp kívánja végrehajtani, hogy újabb kitelepítéseket hajt végre és az újonnan kitelepítettek helyére telepíti a visszatért deportáltakat. Eddig nem kaptam hírt arról, hogy bárkit is tényleg kitelepítettek volna, az azonban kétségtelen, hogy megtörténtek az előkészületek a „megbízhatatlanok” kitelepítésére a határsávból. Számos családot már összeírtak, és bár a terv szerint csak kulákokat és politikailag megbízhatatlan elemeket telepítenek ki, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól, a gyakorlatban az összeírtak közt csak magyarok szerepelnek, mégpedig kulákok, fasiszták, szegényparasztok és kommunisták vegyest. De függetlenül attól, hogy kiket érint a kitelepítés, függetlenül annak gyakorlati végrehajtásától, a kitelepítés, mint olyan két elvi szempontból is helytelen. Az egyik: miért éppen a magyar határvidékről kell kitelepíteni a megbízhatatlanokat, amikor ezen határon egy baráti és szövetséges ország, Magyarország határos Csehszlovákiával. A másik: függetlenül attól, mik a tervezett kitelepítés indokai és vezető elve, a magyarok egésze, az elmúlt évek tapasztalataival hátuk mögött, ezt ugyanúgy fogja fel, mint az 1946-os deportálást, a magyarok egészében megrendül a nehezen gyökeret vert bizalom a csehszlovák demokrácia iránt és a kitelepítés csak arra jó, hogy az egész szlovákiai magyarságot, reakcióst és haladót, kizsákmányolót és dolgozót ismét egy tömbbe forrasszon össze. Ez meglátszik azokon, akik ebben az ügyben felkeresik a követséget. Bizonyos, hogy a kitelepítés híre, még ha nem is hajtják végre magát a kitelepítést, már eddig is sok kárt okozott, és csak kárt okozott.

Egyébként a magyar-csehszlovák kapcsolatok a szokott mederben folytak. Magyarországon is, Csehszlovákiában is ratifikálták a július 25-i pénzügyi egyezményt535 és ezt követőleg az egyezmény által előírt vegyes bizottság már össze is ült első ülésére Prágában. Ugyancsak ratifikálták a nyáron kötött növényvédelmi egyezményt. A prágai 50. jubiláris nemzetközi vásáron Vas Zoltán, Zsofinyecz és Bognár miniszterek képviselték a magyar kormányt, a budapesti őszi vásáron pedig Gregor és Kliment miniszterek a csehszlovák kormányt. A prágai bányásznapon Podhornyik József vett részt a magyar bányászok nevében. Magyar delegátusok szerepeltek a nemzetközi újságíró-szövetség prágai végrehajtó bizottsági ülésén, a IV. csehszlovák jogászkongresszuson, a csehszlovák matematikusok kongresszusán. A nemzetközi békenap alkalmából a csehszlovák asszo533 Az utalás a Megbízottak Testületé 1949. szeptember 12-i határozatára vonatkozik. A határozatot közzétette Popély (szerk.): i. m. I. 201-202. p.

534 Erről a Megbízottak Testületé ugyancsak 1949. szeptember 12-én hozott határozatot. Közzétette Popély (szerk.): i. m. 198-201. p.

535 Az utalás a két ország közötti függő pénzügyi és gazdasági kérdéseket rendező ún. csorbától egyezményre vonatkozik. Az egyezmény szövegét közétette Balogh Sándor - Földes Margit (válog.): A magyar jóvátétel és ami mögötte van. Válogatott dokumentumok 1945-1949. Budapest, Napvilág Kiadó, 1998, 142-156. p.

241