Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
forrásokból érkeztek be a hírek. A járási főnököktől nyert értesülések, a Szlovák Telepítési Hivatal tisztviselőinek bizalmas közlése, a járási különbizottságok magyar tagjaitól nyert értesülés, a pozsonyi Belügyi Megbízotti Hivatalból nyert értesülés és az érintett személyek közlései alapján a következő tényállás állapítható meg: A szlovák Megbízotti Testület szeptember hó 12-én ülést tartott526 és ezen az ülésen elhatározta, hogy azokat a magyar családokat, amelyeket 1946. év végén és 1947 elején deportáltak Csehországba, és amelyeket 1949 tavaszán hoztak vissza eredeti lakóhelyükre, és amelyek a mai napig nem kerültek vissza lakásukba és vagyonúkba, a legsürgősebben, legkésőbb október hó 15-én vissza kell helyezni házukba, lakásukba, illetve vagyonúkba. E célból különbizottságok a helyszínen fogják a legrövidebb időn belül az eseteket kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A szlovák Megbízotti Testület határozata alapján dr. Okáli Dániel belügyi megbízott elindította a „JUH” („Dél”) akciót, amelyet Žitňan osztályfőnöknek kellett volna lebonyolítani, aki azonban kijelentette, hogy „a deportálásokat - mintfajilag üldözött - a saját bőrén tapasztalta és ezért ilyen akciót nem hajlandó lefolytatni”. Az akciót most dr. Okáli Dániel személyesen vezeti dr. Čech Jánossal, a Szlovák Telepítési Hivatal (Osídlővací úrad a Fond národnej obnovy)527 főnökével, a KSS Magyar Bizottság titkára, Fábry István és a földműves tagozat titkára, Kugler János aktív közreműködése mellett. Felállították a „JUH” akció járási bizottságait, amelyekbe a járási nemzeti tanácsok elnökét és hivatalvezetőit, a járási csendőrparancsnokokat, a Szlovák Telepítési Hivatal kirendeltségeinek főnökeit és a párt megbízottait delegálták. Ezeknek a bizottságoknak első feladatuk megállapítani, hogy milyen Csehországból hazatért deportált család nincs még a vagyonában, vagyonát ki használja és a deportált, vagy pedig a deportált vagyonát használó szlovák hogyan helyezhető el. A második feladat azoknak a politikailag megbízhatatlan családoknak az összeírása, akik házzal, lakással, vagy ingatlan vagyonnal rendelkeznek, és akik Csehországba lesznek elszállítandók, míg vagyonúkba a deportált, illetve a deportált vagyonában lévő szlovák nyer elhelyezést. A névsoron szereplő és csehországi deportálásra tervbe vettek között a legtöbben népbíróság előtt egyáltalában nem voltak, vagy a népbíróság felmentette őket, a legtöbbnek megvan a csehszlovák állampolgársága. Az első névjegyzéken szereplők kizárólag magyar nemzetiségűek voltak, többoldalú tiltakozás eredményeképpen - az akció „osztályjellegének” kidomborítására - egyes szlovák nemzetiségűt is felvettek a névjegyzékre. A névsoron szereplő és a csehországi deportálásra tervbe veitekre vonatkozóan számszerű adat nem áll rendelkezésre. Egyesek szerint 600 család, mások szerint 5.000 személy, ismét mások szerint járások szerint 20-30 család deportálása van terve véve. A családokat Csehországba, Morvaországba, egyes verziók szerint az ország közepébe, más hírek szerint a határszéli ún. Szudétavidékre akarják elszállítani. Egyes hírek szerint gyárakban és bányákban fognak dolgozni, más hírek szerint pedig eredeti foglalkozásukat szabadon folytathatják és még ingatlanaikért is kapnak kártérítést. A deportálást a legrövidebb időn belül megkezdik, állítólag október hó 15-ig be is akarják fejezni. Le nem ellenőrzött hírek szerint Nagylégből 1 családot, Pozsonypüspökiből 1 családot és Szunyogdiból 3 családot már elszállítottak. 526 Lásd az 516. sz. jegyzetet. 527 Magyarul: Telepítési Hivatal és Nemzeti Újjáépítési Alap. 235
