Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A magyar lakosság körében mindenféle rémhírek járnak szájról-szájra, a lakosság nem végzi munkáját, mert senki nem tudja, hogy a jelenlegi deportálási intézkedés kiket érint és még ott, ahol indiszkréció folytán a tervbe vett névsor ki is tudódott, a többiek sem dolgoznak, mert azt mondják, hogy rájuk majd a következő hullámban kerül sor. Az őszi mezőgazdasági munkák üteme erősen lecsökkent, sokan elkótyavetyélik állatállományukat, levágják idő előtt sertéseiket. A sovinizmus újabb hulláma lángolt fel s újabb lehetőség adódott a reakciós izgatásra a rendszer ellen, „amely megengedi, hogy szorgalmas és rendes munkásokat tisztán és kizárólag nemzetiségük miatt büntessenek”. A szlovákság egyes rétegeiben is fellángolt a magyargyűlölet és a tavasz óta elfojtott sovinizmus újra felszínre került. Természetesen szerepet játszik az idegen tulajdon megszerzése iránti vágy is és egyes helyeken kevésbé megfelelő házakban lakó szlovákok már bejelentették igényüket a jobb magyar házakra. Terjesztik a híreket, hogy ez csak az első hullám és fokozatosan az összes magyart elviszik Dél-Szlovákiából, készülnek már a további névsorok stb., stb. és Bős községben egy tanítói gyűlésen a tanítók arról beszélgettek egymás között, hogy most már könnyebben tudják elintézni a magyar kérdést, mert „Rákosinak a pozíciója Magyarországon megrendült és Rákosi volt a szlovákiai magyarság támasza”. Az előző jelentések szerint a JUH akció és ennek járási bizottságai akarták az egész belső telepítést lebonyolítani. Ez az elgondolás azonban úgy látszik nem sikerült, vagy nem volt megfelelő, mert most intézményesen a csehszlovák hatóságok egy más megoldást választottak és úgy látszik, hogy ezen az alapon akarják a kiszemelt magyarokat lakóhelyükről eltávolítani. Az új eljárásban a helyi nemzeti tanácsok a lakások felett való rendelkezésről szóló 138/1948 számú csehszlovák törvény 11. §-ára hivatkoznak, amelyik kimondja: „A helyi nemzeti tanács528 megszüntetheti azon lakások használatáról szóló szerződéseket, amely lakásokban az állam szempontjából megbízhatatlan személy lakik. Azt a személyt, akinél a lakás használatáról szóló szerződést az 1. bekezdés szerint megszüntették és akinek az áttelepítését hivatalból elrendelték, bérlőként, vagy albérlőként lehet kijelölni.” Az 1001/1948 számú hirdetmény szerint ezeket a rendelkezéseket alkalmazni lehet a családi házak tulajdonosaira is. Az érintett személyek most tömegesen kapják a rendszerint szám és dátum nélküli határozatokat a helyi nemzeti tanácsoktól, amelyekben kötelezik őket, hogy három napon belül ürítsék ki lakásaikat, miután a fenti törvény alapján megszüntetik a lakás használata iránti szerződésüket és egyúttal lakást utalnak ki részükre egy csehországi állami gazdaságban. A határozat ellen 15 napon belül benyújtandó fellebbezésnek halasztó hatálya nincsen. Ilyen határozatot kaptak a Galántai járásban Galánta, Felsőszeli és Taksony községekben, a Dunaszerdahelyi járásban Előpatony községben. 1) alatt mellékelek egy ilyen határozatot másolatban és fordításban, 2) -21) alatt mellékelem a hivatalomhoz forduló panaszosok által előadottakat tartalmazó feljegyzéseket.529 Vándor József I. o. konzul 528 Helyesen: helyi nemzeti bizottság. 529 Az irathoz csatolt 21 melléklet közül csupán az 1. sz. mellékletet közöljük. 236
