Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

2. sz. melléklet Javaslat a Csehországból visszatelepültek ügyében E kérdésben meg kell állapítanunk, hogy semmiféle komoly változás nem észlelhető a múlt­hoz viszonyítva, kivéve egy-két járást, azaz egyes járások egyes falvait. A Nové Zámky-i509 pracovná porada (munkakonferencia) értelmében alakított bizottságok részben nem működnek, részben pedig nem oldják meg az elhelyezés problé­máit, saját hibájukon kívül. Minden járásban működnek a magyar elvtársakból megalakított pol. brigádok, de az eredmény nem kielégítő, mert az elhelyezés sok esetben lehetetlen. Nem egy esetben keresnek fel az egyes falvak elöljárói, mint a közigazgatási bizott­ság elnökei és a helyi nemzeti bizottság vezetői azzal, hogy mi járjunk el, történjék valami ezeknek a szerencsétleneknek az ügyében, mert ők már nem bírják hallgatni panaszaikat. A Csehországból visszatértek legtöbb esetben a nekik kiutalt földeket visszauta­sítják, mert semmilyen gazdasági felszereléssel nem rendelkeznek és így nincs módjukban a földeket megművelni, sok estben még a legszükségesebb bútoraikat sem kapják vissza. Több faluban meggyőződtünk arról, hogy egy szoba, vagy konyha, vagy kamrába 8-10, sőt 12 személy van összezsúfolva, ugyanakkor a házaikban lakó kolonisták istállóknak vagy raktáraknak használják a visszatérők lakóházait. Javasoljuk, hogy határozott intézkedés történjék a dolgok gyökeres és végleges megoldására. 1. ) Ne legyen kivétel a lakásokat illetően, bárki is legyen az illető, szlovák vagy magyar, bizalmi (dôverník), áttelepült (presídlenec) stb. 2. ) Ha az illető nemzetgazdasági szempontból nincs kötve, tehát nem földműves (mert sok esetben nyugdíjas csendőr, hivatalnok vagy vasutasról van szó), hatálytalanítsák a výmert és adják vissza volt tulajdonosának házát, földjét stb. 3. ) Vizsgálják felül úgy a bizalmiak (dővemíkok), mint az áttelepültek vagyoni hely­zetét, mert sok esetben volt tulajdonát bérbe adta, tehát két, vagy több ház és birtok tulaj­donosa. Avagy megosztja családja között a több birtokot. Pld. sok áttelepült, ki azelőtt nagy­korú gyermekeivel egy háztartásban élt, ma két-három birtokot tart megszállva és így egyez­ményes épületen kívül még a náborista510 (deportált) házakat is elfoglalják. 4. ) Gyors intézkedést, hogy marhaállományuk legalább egy részét, gazdasági fel­szerelésüket és birtokukat haladéktalanul visszakapják a náboristák. 5. ) Rendelettel utasítsák a helyi hatóságokat, hogy a náboristák ingóságaikat visz­­szakapják, oly egyénekét, kiknek vagyonát konfiskálták mint magyarokét és utóbb vissza­kapták állampolgárságukat. 6. ) Határozott intézkedést az önkényeskedők, felforgatok ellen, kik útjában állnak a testvéri együttműködésnek nemzetiségére és vallásra való tekintet nélkül. MOL, KÜM-TÛK, Csehszlovákia, 53. d., 200/1949, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 509 Érsekújvári 510 A szlovák náborista szószerinti magyar megfelelője: toborzott. A korabeli szlovák és cseh szakterminológia a deportáltakat toborzottaknak, a deportálást pedig munkaerő-toborzásnak nevezte. 214

Next

/
Thumbnails
Contents