Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
39 Prága, 1949. július 9. Bolgár Elek követ jelentése az első magyar nyelvű ábécés- és olvasókönyv megjelenéséről. 324/biz.-1949-8 Prága, 1949. július 9. Tárgy: Szlovákiai magyar ábécés- és olvasókönyv. 1 melléklet. Mellékelve felterjesztem az első, Csehszlovákiában megjelent magyar nyelvű ábécés- és olvasókönyvet. A magyar tankönyv megjelenése már önmagában is jelentős esemény. Ezen túlmenőleg erényül kell az új tankönyvnek betudni, hogy igyekszik bizonyos fokig kidomborítani a magyar elemet, pl. azzal, hogy a kis olvasmányok cselekménye magyar miliőben játszódik, az olvasmányok közt - ha kis számban is - de magyar írók és költők művei fordulnak elő és pl. a 31. oldalon ez a mondat szerepel: „magyar gyermek vagyok”. Ugyanakkor azonban az olvasmányokhoz tartozó rajzokon mindenütt szlovák fiúk és leányok láthatók, bár az olvasmányokban Ferik, Kálmánok és Zsigák szerepelnek. A kis könyv legnagyobb hibája, hogy nem gyökerezik a valóságban, hanem a társadalomtól függetlenül légüres térben lebeg. Ezt bizonyítja, hogy a könyvíró gondosan került minden utalást ara, hogy a könyv Szlovákiában élő magyar gyerekeknek készült. Lemondott pl. olyan kézenfekvő témákról, mint magyar és szlovák gyerekek közös problémái, jó barátsága, stb. De nemcsak nemzetiségi szempontból gyökértelen a könyvecske, hanem a szocializmust építő új társadalomhoz való viszonyában is. Az olvasmányok a régi, háború előtti tankönyvek stílusában készültek és alig van köztük olyan, amelyben utalás volna a mai életre, annak problémáira, emberi munkára és a munka nyomán átalakuló társadalomra. A gyerekek ízlésének fejlesztése szempontjából helyteleníteni kell, hogy az új olvasókönyv legtöbb olvasmányát nem írók, hanem tankönyvszerző bácsik és nénik írták. Ebből az is következik, hogy a könyv nyelve a legtöbbször színtelen és lapos, sőt néha régies, elavult. Meg kell jegyeznem, hogy a könyv szerzője, Farkas István, a Közoktatási Meghatalmazotti Hivatal511 magyar osztályának vezetője 1938-ban az ipolysági Magyar Család című fasiszta lapnak volt szerkesztője. Bolgár s. k. követ MOL, PF-TÜK, 17. d., 220/biz.-1949, géppel írt másolat 511 Helyesen: Iskolaügyi Megbízotti Hivatal. 215
