Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A magyar-csehszlovák barátsági szerződés megkötését először örömmel fogadták, attól várták az összes bajaik orvoslását, azonban mivel a tényleges javulás csak lassan történik, már olyan hangok is hallatszanak, hogy „a magyar kormány eladta” az itteni kisebbséget és hogy „a pozsonyi konzul is csak olyan mint Fábryék” - „cinkostársa Okálinak, akivel nagyon jó barátságban van” stb., stb., azaz a KSS ellen irányuló ellenszenv kezd általában kommunistaellenességé válni. Ezek az általánosnak nem mondható, de elég gyakori hangok úgy hatnak vissza a lap példányszámainak csökkenésére, hogy a politikailag iskolázatlan tömegek inkább semmit sem olvasnak, mint kommunista sajtót. 3. ) A Párt hivatalos lapját, a Pravdát előnybe helyezi és bizonyos - nagyobb fontosságú - események közlését nem engedi a Pravdával egy időben, hanem csak egy nappal későbben; ezen körülménynek, valamint annak is, hogy a lap kis apparátusa (8 fő), melynek majdnem minden cikket szlovákról magyarra kell lefordítani, nem tud a szlovák lapokkal egy időben lehozni mindent, hanem általában csak egy napos késéssel, s végül, hogy a Párt és [a] szakszervezet tagjai érthető okokból elsősorban a Párt és a szakszervezet hivatalos lapját vásárolják meg, illetve fizetik elő, tudható be bizonyos mértékben a lap példányszámának esése. 4. ) Főleg a vidéki falvakban - de kisvárosokban is - a helyi hatóságok és nem hivatalos, de befolyásos egyének részéről észlelhető egy bizonyos fokú megfélemlítés is - főleg a reszlovakizáltak irányában. Ez megnyilvánul olyan formában, hogy pld. csendőrségi kihallgatásoknál (de egyszerű adatfelvételi kérdések feltevésénél is) szerepelnek az ilyen kérdések: igaz, hogy külföldi (értsd magyar) rádiót hallgat, külföldi (magyar) személyekkel levelezik, magyar iskola felállítását kérte, olvassa az Új Szót? stb. stb. 5. ) A magyar tömegek - főleg a múltban - sokkal rosszabb gazdasági körülmények között éltek, mint a lakosság általában, s a lap előfizetésének, illetve rendszeres vásárlásának költségei is sokszor érzékeny kiadást jelentelek részükre, úgyhogy nem ritka az sem, hogy tízen állnak össze a lap 1 példányának előfizetésére. 6. ) A szlovákiai magyarság túlnyomó többségében mezőgazdasági foglalkozású s a jelenlegi mezőgazdasági idényben nincs idejük a rendszeres újságolvasásra. 7. ) A lap postai szállítása szintén késedelmes, olyannyira, hogy Lőrincz elvtárs vizsgálatot indított annak megállapítása céljából, hogy a késedelmet szervezési hiba, vagy esetleg tudatos szabotázs okozza-e. 8. ) A lapnak még nem sikerült közvetlen kapcsolatot kiépíteni a tömegekkel. Vidéki levelezőgárda kiépítésén dolgoznak jóformán a lap megindulása óta, de majdnem eredmény nélkül, ui. a beküldött anyag majdnem kizárólag sérelmekre szorítkozik s így a lap részére nem használható fel. Vándor József I. o. konzul MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 25. d., 25598/1949, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 200
