Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
36 Pozsony, 1949. június 10. Vándor József I. osztályú konzul jelentése a magyar nyelvű oktatásról és a gyermekeiket magyar osztályokba járatni kívánó szülők megfélemlítéséről. BIZALMAS 167/biz.-1949/2 Pozsony, 1949. június 10. Tárgy: Magyar tannyelvű iskolák. Hiv. szám: 127/pol.-1949 saját Melléklet: 6 db. Tisztelettel jelentem, hogy május utolsó napjaiban Szlovákia egész területén megtörténtek a beíratások az elsőfokú iskolákba. A beíratások kötelezőek voltak minden iskolaköteles gyermekre, azonban csak olyan iskolába volt ez lehetséges, amilyen a községben működött. Általános jelenség, hogy a reszlovakizált szülők gyermekeit még ott sem engedték magyar iskolába beiratkozni, ahol működött. Tekintettel arra, hogy még azok a szülök is, akiknek gyermekei eddig szlovák iskolába jártak - remélték azt, hogy a jövő tanévben magyar iskola fog működni s gyermekeik oda járhatnak. Ezen intézkedés általános elégedetlenséget váltott ki, olyannyira, hogy több helyen csendőrségi beavatkozás vált szükségessé. Tekintettel arra, hogy általános jelenség a magyar iskolák követelése s a kollektív kérvények tömegei érkeznek úgy az iskolaügyi megbízotthoz, mint a KSS Magyar Bizottságához, majdnem egész Szlovákia területén csendőrségi nyomozás folyik annak megállapítására, hogy kik a kollektív kérvények kezdeményezői, szervezői. Kihallgatják az állásukból annak idején elbocsájtott tanítókat, a papokat s az értelmiségieket, általában mindazokat, akikről feltételezik, hogy a lakosság irányításában szerepük lehet. A csendőrségi kihallgatásoknál leggyakrabban feltett kérdések olyanok, hogy nem annyira tények megállapítását látszanak célozni, mint inkább megfélemlítő hatást akarnak kiváltani. A leggyakrabban feltett kérdések: Vannak-e külföldön (Magyarországon) rokonai, ismerősei? Levelezik-e velük? Hallgat-e külföldi (magyar) rádiót? Milyennek látják az itteni magyarság helyzetét? Mi a véleményük a Mindszenty-ügyről? stb., stb. Előfordult az is, hogy a kihallgatottal közük, hogy feljelentés érkezett ellenne államellenes tevékenység miatt, hogy lakásán titkos összejöveteleket tart, külföldi rádiót hallgat és azok híreit terjeszti stb. Beszélgetés során Fábry István elvtárs közölte, hogy fenti tényekről tudomással bír, maga is olyan értelemben informálja a hozzá fordulókat, hogy amennyiben magyar iskolát kívánnak, azt kollektív kérvényben kérjék, s ilyen kérvények tömegei érkeznek hozzá. Ezeket a kérvényeket nem terjeszti tovább az iskolaügyi megbízotthoz, mert az aláírókkal szemben esetleges retorziók alkalmazását nem látja kizártnak, hanem ehelyett az iskolaügyi megbízottal csak annyit közölnek, hogy az adott községből hány szülő kívánja az iskola felállítását. Magam is, már hónapokkal ezelőtt is, ilyen értelmű tanácsot adtam. A most folyó akció ellenére is úgy Fábry, mint Lőrincz elvtársaknak az a véleménye, hogy ahonnan ilyen kollektív kérvények érkeznek, ott magyar tannyelvű iskola lesz. Ebbéli reményüket egyrészt vezető elvtársak kijelentéseire, másrészt a kötendő magyar-csehszlovák kultúregyezményre alapozzák. 201
