Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
nél az igénybevétel és juttatás véletlenül még nem történik meg és aki különben is eddig is élvezte az ingatlan jövedelmét. Törvénnyel vagy rendelettel kellene kimondani, hogy ha a 104/1945 sz. és az ezt kiegészítő szlovák nemzeti tanácsi rendeletek alapján elkobzott mezőgazdasági ingatlan tulajdonba való juttatása már megtörtént, akkor elsősorban a juttatott elégítendő ki más ingatlan juttatásával, és csak ha ez nem lehetséges, akkor illeti mega volt tulajdonost teljes kártalanítás hasonló értékű ingatlan juttatásával vagy készpénzben. A 27/1945 sz. elnöki rendelet (1945. július 17.) a belső telepítést úgy rendezi, hogy a föld egész Csehszlovákia területén a szláv őslakosság kezébe kerüljön. A 28/1945 sz. elnöki rendelet (1945. július 20.) az elkobzott ingatlanok kiosztását csak cseh, szlovák, vagy más szláv nemzetiségű igénylő részére engedélyezi. Mindkét elnöki rendelet feltétlenül hatálytalanítandó, mert kifejezett célja a magyarlakta területek elszlávosítása. Ezenkívül a juttatásoknál a magyar nemzetiségű személyeket ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű személyeket. 2. ) Mezőgazdasági ingatlan elidegenítése. A 45/1948 sz. törvény (1948. március 21.) a mezőgazdasági ingatlanok elidegenítését engedélyhez köti és kimondja, hogy az engedély csak cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárnak adható meg. A törvény oly értelmében lenne módosítandó, hogy a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok ugyanolyan feltételek mellett adhatják el ingatlanaikat, mint a cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok. 3. ) Telies vagyonelkobzás. A 108/1945 sz. elnöki rendelet (1945. október 25.) a magyar nemzetiségűek minden vagyonát kártérítés nélkül elkobozza tekintet nélkül a tulajdonos állampolgárságára és csak a személyes szükségleti tárgyakat (ruha, fehérnemű, szerszámok) hagyja meg. Ezt a törvényt az 1949. március 23-án meghozott 84/1949 sz. törvény módosítja, azonban egyáltalában nem érinti a magyar nemzetiségűek kérdését. A törvénynek a magyar nemzetiségűekre vonatkozó része hatálytalanítandó lenne és a kérdést akként kellene rendezni, hogy a magyar nemzetiségűektől elkobzott ingóságok minden esetben visszaadandók az elkobzás idejébeni állapotba természetben, vagy pedig ezekért teljes kártalanítás fizetendő Amennyiben ingatlan került elkobzásra és az ingatlan még tulajdonba juttatva nem lett, az ingatlan kártérítés fizetése mellett visszaadandó. Ha az ingatlannak tulajdonba való juttatása már megtörtént, a juttatott más ingatlan jutatásával kárpótolandó és csak egészen kivételes esetekben hagyható meg az ingatlan a juttatottnál és az eredeti tulajdonos hasonló ingatlan juttatásával, vagy teljes érték és kártérítés megfizetésével kárpótolandó. 4. ) Nemzeti gondnokság. Az 5/1945 sz. elnöki alkotmányrendelet (1945. május 19.) az állam szempontjából megbízhatatlan személyek Csehszlovákia területén lévő minden vagyonára nemzeti gondnokságot rendel el. Az állam szempontjából megbízhatatlannak minősíti a magyar nemzetiségű személyeket. Az 50/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1945.június 5.) ugyanezt mondja ki szlovákiai viszonylatban. 171
