Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Az 1104/1946 sz. ipari és kereskedelemügyi megbízotti hirdetmény (1946. május 8.) a magyar személyek tulajdonában lévő szabadalmakra és licenciákra rendeli el a nemzeti gondnokságot. Ezek a rendeletek magyar nemzetiségű személyekre, illetve ezek vagyonára vonatkoznak. A rendeleteknek a magyar nemzetiségű személyekre vonatkozó rendelkezései hatálytalanítandók lennének, úgy, hogy a jövőben magyar nemzetiségű személyek vagyonára nemzeti gondnokság nem rendelhető el. A magyar nemzetiségűek vagyonára lévő nemzeti gondnokságok azonnali hatállyal megszüntetendők, a tulajdonosnak visszaadandók a vagyontárgy nemzeti gondnokság idejében keletkezett hozamával együtt. A vagyontárgy a nemzeti gondnokság elrendelése idejébeni állapotban adandó vissza a vagyon időközbeni szaporulatával együtt. A nemzeti gondnok köteles a tulajdonosnak teljes kártérítést adni és a kártérítési összegért felelős a nemzeti gondnokságot elrendelő és ellenőrző közeg anyagilag. 5. ) Élő és holt felszerelés elkobzása. Az 52/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1945. június 6.) hatálytalanítja az 1938. november hó 1-e után megtörtént összes ingatlan-átruházásokat a Magyarországhoz csatolt dél-szlovákiai területen. Az ingatlant visszaadja a régi tulajdonosnak és a régi tulajdonos részére elkobozza az élő és holt felszerelést tekintet nélkül arra, hogy ennek ki a tulajdonosa. 1938. november 2-a után a Magyarországhoz csatolt dél-szlovákiai területen elrendelték az első csehszlovák földreform során szerzett ingatlanok szerzésének felülvizsgálását és rendszerint hatálytalanították az ingatlanszerzést, hogy ha a tulajdonos elszlávosítás céljából odatelepített cseh vagy szlovák telepes volt. Az 1941. évben a Magyar Kormány a szlovák állammal, illetve a Német Birodalommal kötött megállapodásban ezekért az ingatlanokért és tartozékaikért kártérítést fizetett. A cseh vagy a szlovák telepes, még ha a kártérítést 1938 után meg is kapta, viszszakapta az ingatlant és csak a kártérítésként kapott összeget kell visszafizetnie a 82/1947 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1947. december 2.) értelmében és azonkívül kártérítés fizetése nélkül megkapja, illetve megkapta az időközbeni tulajdonos élő és holt felszerelését. Ez a rendelet oly értelemben lenne módosítandó, hogy amennyiben az élő és holt felszerelés 1938 előtt nem képezte a cseh vagy szlovák telepes tulajdonát, ez a tulajdonosnak természetben visszaadandó, illetve ha ez nem lehetséges, természetben, vagy a teljes értékben való megfizetésével kártalanítandó, ha a tulajdonos magyar nemzetiségű személy. (Bár ez a rendelet szövegében nem tartalmaz magyarellenes intézkedést, mégis magyarellenes, mert 1938 után legtöbbnyire magyar nemzetiségűeknek juttatták ezeket az ingatlanokat.) 6. ) Kártalanítás az államosítás végrehajtásánál. Az államosítás végrehajtására kiadott törvények és rendeletek a kártalanításból kizárják a magyar nemzetiségű volt tulajdonosokat, társtulajdonosokat és tagokat. Ez az elv eddig a következő törvényekben és rendeletekben jutott kifejezésre: 172
